Lassúság! Ellentrend a világban, a gyorsuló világ ellen!

A Slow Movement, vagyis a lassúságmozgalom – bevett magyar neve sajnos máig nincsen – tagjai a felgyorsult világ és a mértéktelen globalizáció ellen tiltakoznak egész életvitelükkel. A mozgalom születése egy római McDonald’s étterem megnyitásához kötődik. 1986-ban egy csoport tiltakozást szervezett a gyorséttermek által terjesztett étkezési kultúra ellen, s a gondolathoz ezután egyre többen csatlakoztak. A mozgalom fokozatosan az élet egyéb területeinek lassítását célul kitűző trendekkel bővült. Alapelvei, amelyeket a „World Institut of Slowless"-t 1999-ben létrehozó Geir Berthelsen fogalmazott meg, arra épülnek, hogy a világ gyorsulása nem valós biológiai vagy társadalmi igényen alapul. A fiziológiai észlelési és érési folyamatok ugyanis nem gyorsultak fel olyan mértékben, amilyen tempót a fogyasztói társadalom diktál az embereknek. Ezeknek az eszméknek a terjedését mostanában a gazdasági válság is segíti, egyrészt, mivel bizonyos elemei költségtakarékosak, másrészt, mint azt Carl Honoré, a mozgalom egyik szellemi vezetője mondja, ez talán az utolsó lehetőség, hogy észbe kapjunk, és megtanuljunk lassítani.

Étkezés – Slow Food

E szerint az alapgondolat szerint az embernek joga van az ízekhez, a nyugodt étkezéshez, a helyi, kis közösségek által megtermelt termények és termékek megóvásához. Fontos a biodiverzitás védelme, a termelők és a fogyasztók kapcsolatának a szorosabbra fűzése. Lényeges elem a gyerekek tudatos nevelése, az élelmiszerek és ízek eredetének megismertetése. Magyarországon a mangalica, a ritka erdei termékek, a szilvalekvár, az alföldi (pusztai) ételkülönlegességek, a ritka borok, a szürke marha, a hagyományos „kézműves" élelmiszertermékek érintettjei reagáltak elsőként az új, a kifelé nyitást segítő, az ismertséget növelő új lehetőségekre. Az első hazai csoportok ennek nyomán szerveződtek. A Slow Food mára több mint százezer tagot számlál a világ 132 országában.

Városi élet – Slow City (Cittaslow)

A környezet kizsákmányolásának megszüntetése és a minőségi városi élettér megteremtése az alapja a lassú – vagy nyugodt – város fogalmának. Az 55 pontból álló szigorú feltételrendszer többek között előírja az 50 ezer fő alatti népességet, a közlekedési terhelés mérséklését, a zöld területek arányának növelését és a helyi termelés támogatását. Mintául az olasz reneszánsz városok főtér köré épülő szerkezete szolgál. Eddig csaknem 120 város érdemelte ki a Slow City titulust, a svéd Falköepingtől a dél-koreai Wandón át az új-zélandi Matakanáig, mellettük több száz város pályázik a csiga logóra. Közöttük az első magyar Hódmezővásárhely lehet, polgármestere elsősorban az átfogó városfejlesztési koncepció miatt döntött a pályázás mellett.