Társas fertőzésed van? Sokan vagytok
Ha a cím alapján valami szaftos nemi betegségről szeretne olvasni, akkor rossz helyen jár, helyette egy kis csemegét ajánlok az emberi magatartás egy sajátos vonatkozásáról.
A társas fertőzés egy alapfogalom a szociálpszichológiában, az egyén csoportban, társas közegben, tömegben való viselkedésére használják.
Másokhoz hasonlóan cselekedni és gondolkodni alapvető emberi hajlandóság. Szerepet játszik ebben az utánzási képességünk is, mely a tanulás egyik fő formája, de emellett még számos más emberi tényező is. Az érzelmesség, a harag, az agresszió, az erőszak szinte járványos betegség módjára terjed az emberi tömegekben. S ennek az alapja, hogy az emberek sokszor utánozzák egymás viselkedését anélkül, hogy tudatában lennének.
Régóta tudjuk, hogy az agresszió erőszakot szül. Ha valaki, agresszíven viselkedik, ránk is ránk ragad az ő dühe, de ugyanez elmondható a jókedvről is, ha valaki mosolyog és nevet, előbb vagy utóbb mi is "hepik" leszünk.
A remeteség már eléggé nehezen kivitelezhető a mai világban, szinte lehetetlen társadalmon kívül élni, ebből adódik, hogy a közösség hatással van ránk, formál bennünket. S mivel nem szeretünk kilógni a sorból, erőteljes konformitás, azonosulás és beolvadás tudatunk van, tudattalanul is követjük a közösségben ható erőket, vagyis átvesszük a minket körbevevő csoport szokásait, magatartását, gondolkodását.
A társadalomtudósok már több évszázada megfigyelték, hogy a társas fertőzés a divat, az új politikai nézetek vagy új viselkedési típusok terjedésében szerepet játszik. Lássuk, most a divatot!
A divat tetten érhető az öltözködésben, a frizurában, a gondolkodásban, az ízlésben. Mindenki szeret divatosan öltözködni, a legfrissebb trendnek megfelelő lenni. A divatdiktátorok mindig kitalálnak valamit, ami népes táborban követőkre talál. Emlékezzünk csak a régi idők bubifrizurájára, a kockás ingre, a trapéznadrágra, a farmerlázra. A közelmúltból ismerős a "kátránybébi" effektus, vagyis az agyon barnított bőrszín vagy a pink-őrület.
Valamiért jobban érezzük magunkat, ha olyanok vagyunk, mint a többiek. S ez a valami, a beolvadási kényszer, eggyé válni a tömeggel, mert ha ezt tesszük, nem kell felelősséget vállalnunk magunkért.
Hozzászólás zárolva.