Jeles napok sora
Sokan tiltakoznak a Halloween meghonosodása ellen, úgy vélik, háttérbe szorítja a hagyományos ünnepeinket. Holott sem az időpontja, sem a célja nem azonos a hazánkban régóta tartott katolikus ünnepekkel. Így,, ha lámpást faragunk és balázsolunk, nem kevesebb, hanem eggyel több hagyományunk, ünnepünk lehet.
Október 31. – Halloween
Az ősi kelta ünnep elsősorban az angolszász országokban maradt fenn. Ez a nap, a kelta hiedelmek szerint, a boszorkányok és szellemek napja, pontosabban október utolsó estéje az ő éjszakájuk. Ezért öltenek kísértetjelmezt ezen a napon az angol és amerikai ifjak. A töklámpás a szimbóluma ennek az ünnepnek. Egy legenda szerint egy ír kovács egyszer túljárt az ördög eszén, ezért halála után nem fogadta be őt a pokolba. De kapott egy darab parazsat a pokol tüzéből, amit egy kivájt tökbe tett, ezt használva lámpásnak.
November 1. – Mindenszentek napja
A katolikus egyház ünnepe, latinul Festum Omnium Sanctorum. Az ünnep az őskeresztényeknél az összes keresztény vértanúra való emlékezés napja volt. Majd „minden tökéletes igazra” emlékező ünneppé vált a 8. században. 835-ből már írásos emlékek vannak róla. Ez a nap a magyarlakta területeken hagyományosan a temetőjárás napja. Ilyenkor teszik rendbe a családok szeretteik sírját.
November 2. – Halottak napja
A halottakra való emlékezés minden korban fontos eseménye volt az évnek. Már az ókori Rómában is külön ünnep szólt az elhunytakról. A kereszténység a Mindenszentek utáni napot jelölte ki erre a célra. De mára ez a nap, felekezetektől függetlenül, az emlékezés napjává vált. Ezen a napon gyertyákkal emlékeznek az eltávozottakra, akik a régi néphagyomány szerint visszatérnek az élők közé, csupán erre az ünnepre.
Hozzászólás zárolva.