Még csak most kezdődik a ciklonszezon!

A Re Willis biztosítótársaság szerint a napokban átvonult St. Jude viharciklon csak az Egyesült Királyságban 150 milliárd forintos kárt okozott a biztosított javakban. Hollandiában az első kárfelmérések közel 30 milliárd forintos kárral számolnak, míg szakértői becslések szerint a kontinens egészén a viharciklon által okozott teljes anyagi költség 350 milliárd forintra becsülhető – összegzi a esotanc.hu.

Viharciklon: új kihívások a biztosítóknak

A biztosítótársaságok máris új kihívásokról beszélnek, hiszen az elmúlt években rohamosan nőttek a viharciklonok által okozott anyagi károk. Ma már a hurrikánok után az európai viharciklonok járnak a legnagyobb gazdasági károkkal. Északnyugat-Európában az összes biztosítási kifizetés 80 százaléka ezekhez az időjárási képződményekhez kötődik.

Ráadásul az elmúlt évtizedekben egyre gyakrabban fordulnak elő olyan viharciklonok, amelyek szokatlan útvonalon mozognak, és súlyosabb anyagi károkat okoznak. Míg a viharciklonok korábban jellemzően Európa északi, ritkán lakott részeit érintették, addig az elmúlt évtizedekben egyre több viharciklon jut el a kontinens középső, vagy keleti felére és ezek okozzák a legnagyobb anyagi károkat is.

A Lothar és Martin viharciklonok 1999-ben Franciaország, Németország, Svájcot és Ausztriát érintve okoztak egészen elképesztő anyagi károkat. A Lothar 1600 milliárd forintos biztosítási kárösszegével a mai napig dobogós a viharciklonok sorában. De az elmúlt évek, kontinentális Európáját érintő viharciklonjai is mind-mind több százmilliárd forintos károkat okoztak. A Klaus 2009-ben egészen szokatlan útvonalon vonulva Dél-Olaszországi eljutott, a Xynthia viharciklon pedig olyan déli államokat is érintett, mint Portugália és Spanyolország.

Még csak most kezdődik a szezon

A St. Jude által okozott kár nagysága azért is aggasztó, mert a viharciklonok főként a téli időszakhoz kötődnek. A viharciklonok mintegy negyed keletkezik ősszel, háromnegyedük azonban a télen, így a viharciklonok szezonja még csak éppen most kezdődik. A viharciklonok, vagy másik nevükön ciklonbombák előrejelzése igen nehéz feladat, mert rendkívül gyorsan keletkeznek és mozgásuk is nagyon intenzív. Hosszú távú előrejelzésük pedig még nagyobb kihívás.

A kutatók körében egyelőre vita folyik arról, hogy az ember okozta éghajlatváltozás hogyan módosítja a viharciklonok természetét. Bár a viharciklonok, még szokatlan pályáikkal együtt is az európai időjárás természetes velejárói, az tény, hogy az éghajlatváltozás befolyásolhatja a ciklonok pályáját, erejét és gyakoriságát. Egyes kutatások szerint a jövőben arra kell felkészülni, hogy gyakoribbá válhatnak az Európa közepét is elérő viharciklonok.

Magyarországot is érintik a viharciklonok

Évente mintegy 45 viharciklon éri el Európát, de ezek jelentős része az Északi tengeren halad át, és csak kevés éri el a lakott területeket. Ott is elsősorban Nagy-Britanniát és Norvégiát. Egyes viharciklonok azonban behatolnak a kontinens közepébe, és Magyarországot is elérhetik.

Hazánkban a 2008-as télvégi, Emma névre keresztelt viharciklon okozott jelentős károkat. A legerősebb széllökések sebessége elérte a 140 km/órát. A 2010-es évben pedig három viharciklon is eljutott Magyarországra, december 9-én új szélsebesség rekordot hozva: a Kab-hegyen 172 km/órás széllökést regisztráltak.