Karácsonyi és egyéb fóbiák
Sokak számára a december az év legboldogabb időszaka, de nem mindenki van ezzel így. Bár az ünnepek előtti készülődés és a hatalmas tömeg a boltokban sokunkat megvisel, vannak olyanok, akiket kifejezetten rettegéssel, sőt pánikkal tölt el az év ezen szakasza. Milyen gyakori, és kevésbé ismert karácsonyi fóbiák léteznek? Melyek ezek legjellemzőbb tünetei, és milyen módszerekkel győzhetjük le őket? Cikkünkben ezekre kérdésekre keressük a választ.
Félelem és rettegés karácsonykor
Agórafóbia, azaz a nyílt terektől és a tömegtől való szorongás; a félelem a villódzó fényektől (selaphobia); rettegés az ajándékoktól és azok felbontásától (doronophobia), a fáktól (dendrophobia), a szeretettől (philofóbia), vagy épp iszonyodás attól, hogy mogyorókrém tapad a szájpadlásunkra (arachibutyrophobia). Ez csupán néhány azok közül a létező fóbiák közül, amelyek a karácsony közeledtével fokozottan megkeseríthetik az érintettek mindennapjait. Hogyan tudjuk eldönteni, hol a határ a jogos és az irracionális félelem között? Mikor jelenthető ki, hogy fóbiában szenvedünk?
Ha valaki nem bírja karácsony előtt feltorlódó tömeget, ideges, ha meg kell közelítenie egy zsúfolt plázát, vagy kellemetlenül érzi magát, ha minden szempár rászegeződik az ajándékok bontogatása közben még nem feltétlenül fóbiás. A félelmeink nagy része genetikailag kódolt, evolúciós okokra vezethető vissza, hiszen sokkal kisebb veszélynek tette ki magát az, aki távol maradt a nagy tömegtől, a zárt terektől vagy tartott az ismeretlentől.
A fóbia viszont egy szorongásos betegség, amely során okot találunk a félelmünkre és kivetítjük valamire. Bár az ebben szenvedők általában tisztában vannak azzal, hogy félelmük irracionális, mégsem tudnak úrrá lenni rajta. Az érintettekből ez a pontosan körülhatárolható dolog vagy élethelyzet állandó jelleggel szorongást, páni félelmet, vagy súlyosságtól függően akár pánikrohamot vált ki. Ha ugyanis nem sikerül elkerülni ezeket a rettegett élethelyzeteket, az irracionális és túlzott félelem pánikszerű rosszullétté alakulhat. A pánikroham testi tünetekben is megnyilvánul, verejtékezéssel, szédüléssel, hányingerrel, fuldoklással és szapora pulzussal is járhat, de nem ritka az ájulás sem.
Ha tehát a szorongásos állapot tartós, és erős, bénító rettegés fog el már attól is, ha csak a félelmed tárgyára gondolsz, valószínűleg valamilyen fóbiád van. Ennek a betegségnek ma már több száz típusa ismeretes, és körülbelül minden huszadik ember szenved valamelyik fajtájától.
Mikor kell szakemberhez fordulni?
Az emberek 15-20 százaléka tapasztal meg élete folyamán valamilyen extrém, specifikus fóbiát. Ezekkel az érintettek többsége inkább megpróbál együtt élni, és egyszerűen elkerüli a szorongás tárgyát képező dolgot vagy élethelyzetet. Az olyan specifikus, szorosan a karácsonyi ünnepekhez köthető fóbiáknál, mint a selapfóbia (félelem a villódzó fényektől) vagy a doronofóbia (ajándékoktól és azok felbontásától) ez viszonylag könnyen kivitelezhető, az agórafóbia (nyílt terektől, tömegtől) és a szociális fóbiák esetében azonban ez már nem éppen járható út. A nyílt terektől és a tömegtől való mindennapos szorongás, vagy épp a szeretettől való félelem már korlátozza az érintettek hétköznapjait is, emellett gátolja a cselekedeteiket és társas kapcsolataikat egyaránt. Ennek ellenére a fóbiákkal küzdők mindössze 23 százaléka fordul orvoshoz kezelésért, pedig ezek az irracionális félelmek jó eséllyel teljes egészében gyógyíthatók.
Hogyan kezelhetők a fóbiák?
Miért kellene hát együtt élnünk akár a legextrémebb félelmeinkkel, ha azok ma már könnyen kezelhetők és szorongásaink akár egy-két alkalom után feloldhatók?
Gyógyszeres kezeléssel elsősorban a szorongás testi tüneteit próbálják oldani. Ezen fóbiás jelek enyhítésére többnyire hangulatjavítót és szorongásoldót írnak fel a szakemberek. Fontos azonban, hogy ez csupán rövid távú megoldást nyújt, és csak a félelem által kiváltott tüneteket kezeli, magát a fóbiát nem oldja fel.
A fóbiák kiváltó okainak feltárására a kognitív viselkedésterápia a legelterjedtebb módszer, amelynek célja, hogy a rögzült irracionális gondolkodási sémákat és a beteg életét befolyásoló zavaró viselkedésmódot a realitás irányába terelje. A terápia során a páciens és a terapeuta beszélgetéssel közösen fejti meg a félelmet kiváltó okokat, majd a kezelt személyt fokozatosan szoktatják hozzá az általa rettegett helyzethez.
Ebben a fokozatos és biztonságos hozzászoktatásban nyújthat páratlan segítséget a virtuális valóság modern technológiája, mint a viselkedésterápia egyik hatékony kiegészítő eszköze. Ekkor háromdimenziós grafikai megoldások és videók segítségével modellezik a páciens félelmének tárgyát. A virtuális valóságban a fóbiás páciens úgy érezheti, hogy ténylegesen jelen van egy olyan szituációban, amelytől fél. Ugyanakkor nem kerül azonnal éles helyzetbe, hanem egy olyan világba csöppen, ahol a fóbiás félelmeit tét nélkül kell legyőznie. A virtuális valóság terápia segítségével átprogramozhatóvá válnak a páciens reakciói, sőt kockázat nélkül, mégis élesben tanulhatja meg, hogyan lehet úrrá szorongásán.
A pszichoterápia és a modern technológia találkozásáról szól a Samsung nemrég indult kampánya is, amely a két leggyakoribb fóbia kezelését tűzte ki célul. A tériszony és a nyilvános beszédtől való félelem kiváltó okai tökéletesen modellezhetőek a virtuális térben, így egy szakemberek által összeállított, többlépcsős terápiás anyag segítségével látványos eredmények érhetők el. Aki szeretné kipróbálni a virtuális valóságban rejlő terápiás lehetőségeket, látogasson el egy Samsung Experience Store-ba, de a technológia ma már akár otthonról is könnyedén átélhető a Samsung Gear VR virtuális valóság szemüvegén keresztül.
Hozzászólás zárolva.