Tudod, melyik póz a legjobb?

A felsőoktatási intézmények hallgatói most különösen sok időt töltenek el furábbnál furább pózokban az előadásokon elhangzottak elsajátításával, hiszen megkezdődött a vizsgaidőszak. A napi több órányi tanulás azonban nemcsak az agyat, de a testet is igénybe veszi, ezért nem mindegy, milyen pózban bújjuk a – most már online is elérhető – jegyzeteket.

Ülve vagy fekve?

A tanulási pózoknak csak a fantázia szabhat határt, van, aki ülve, állva vagy akár sétálva tudja a leghatékonyabban memorizálni a tananyagot. Amire figyeljünk, hogy bár nagyon csábító és kényelmes laptoppal az ölünkben az ágyon fekve tanulni, ez mégsem jó ötlet. Ebben a testhelyzetben ugyanis lelassul a vérkeringés, nyugalmi állapotba kerülünk, és nagyon hamar elálmosodunk. Ezt elkerülendő a legjobb, ha körülbelül félóránként változtatjuk testhelyzetünket, kinyújtóztatjuk elmacskásodott végtagjainkat, végzünk pár fejkörzést, vagy akár futunk egy kört a ház körül. Emellett iktassunk be rendszeresen pár perces szellőztetést, hiszen a friss oxigén hatására sokkal fogékonyabb lesz az agyunk.

– Ortopédiai szempontból nincs ismeretünk arra vonatkozóan, hogy bármely testhelyzet károsan vagy kedvezően befolyásolná agyunk tanulási képességeit. Kutatások folynak arról, hogy az álló helyzetű tanulás serkentő hatású-e a szellemi tevékenységre. Az elképzelés tisztázására az Egyesült Államokban kísérleti jelleggel kialakítottak tantermeket és iskolapadokat az álló helyzetű tanulásoshoz. Hasonló körülmények hiányában a testhelyzet változtatása ajánlott nemcsak a pihenéshez, de a hatékonyabb tanuláshoz is – javasolja Dr. Terebessy Tamás, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika egyetemi adjunktusa.

Táblagépen tanulni? Ha van hozzá MeRSZed…

Bár a tankönyvek tipikus illatát semmi sem pótolhatja, a mostani Z generáció már inkább a laptopok, táblagépek vagy okostelefonok felett görnyed a vizsgaidőszakban.

– A kütyükön való tanulás szinte megegyezik a hagyományos, papíralapú könyvek forgatásával. Ugyanakkor nagyon könnyű elcsábulni a különböző hír- és közösségi oldalak felé. A hatékony tanulás érdekében ezért fogjuk magunkat „média-diétára”, és csak azokat a felületeket nyissuk meg, amelyek valóban a tanulást szolgálják – tanácsolja dr. Réffy Balázs, a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatást is üzemeltető Akadémiai Kiadó igazgatója.

A MeRSZ szolgáltatásról

Az Akadémiai Kiadó Magyar Elektronikus Referenciaművek Szolgáltatása (MeRSZ) a www.mersz.hu oldalon érhető el, ahol megtalálhatjuk a felsőoktatásban leginkább használt szakkönyveket és jegyzeteket olvasható és szerkeszthető digitális formában. A jelenleg 190 alapmű összesen 18 tudományterületet foglal magába: biológia, filozófia, fizika, földrajz, gazdaság, irodalomtudomány, jogtudomány, kémia, matematika, műszaki tudományok, művelődéstörténet, nyelvészet, ókortudomány, orvostudomány, pszichológia, szociológia, történelem, zenetudomány.