Egyre sűrűbben röpködnek a bőregerek!

Vannak, akik tartanak a denevérektől, de a szakemberek szerint az ultrahanggal tájékozódó, éjszaka röpködő emlősök alapvető szerepet töltenek be az ökoszisztémában. A rovarral táplálkozó denevérek a szúnyogokat és a gabonát veszélyeztető kártékony rovarokat pusztítják, a gyümölcsevő denevérek pedig kulcsfontosságúak a trópusi őserdők és sivatagok növényinek beporzásában, ráadásul fontos szerepük van a magvak szétszórásában is, azokat ugyanis ürülékükkel hordják szét.

Az európai denevérpopuláció megszenvedte a 20. század második felét. Az intenzív mezőgazdasági termelés, a denevérek pihenőhelyeinek elpusztítása és az öreg házak gerendáinak mérgező anyagokkal kezelése miatt jelentősen csökkent a számuk. Több évtizedes csökkenés után 1993 és 2011 között nem kevesebb, mint 40 százalékkal nőtt az európai denevérpopuláció. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) eddigi legátfogóbb tanulmányában kilenc ország – köztük Magyarország – hatezer olyan élőhelyét vizsgálták meg, ahol a 45 európai denevérfajból 16 alszik téli álmot – adta hírül az MTI.

Két denevérfaj, a bajuszos denevér (Myotis mystacinus) és a Brandt-denevér (Myotis brandtii) egyedeinek száma jelentősen szaporodott, nyolcnál pedig mérsékelt populációnövekedést tapasztaltak. Három faj egyedszáma stabil maradt, kettővel kapcsolatban azonban nem tiszta a kép. Egyetlen fajnál találtak visszaesést: a szürke hosszúfülű denevér (Plecotus austriacus) egyedeinek száma csökkent. A most gyarapodó tendenciát mutató denevérfajok közül sok továbbra is ritkának és sérülékenynek számít, és újabb veszélyforrás számukra a klímaváltozás.  Az utóbbi évek természetvédelmi intézkedéseivel sikerült elérni az európai denevérek számának növekedését, vélekedett Hans Bruyninckx,az EEA vezérigazgatója, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy sok denevérfaj továbbra is veszélyeztetett, így élőhelyeik megőrzése még mindig az elsődleges feladatok közé tartozik.