Süss cipót a krémlevesedhez!

Hozzávalók ( 8 db ehető tányér elkészítéséhez):

35 dkg süteményliszt
25 dkg búzaliszt
3 dl melegvíz
3 ek joghurt
2 tk só
1,5 ek barna cukor

Elkészítés:
A kétféle lisztet a robotgépünk dagasztó edényébe szórtam, majd a közepében egy fészket készítettem. A fészekben a cukorból és kb 1 dl vízből, na meg az élesztőből készítettem egy kovászt, ami szinte rögtön el is kezdett dolgozni. Néhány perc elteltével belekevertem a többi meleg vizet és a joghurtot is, sóztam, majd a dagasztó gép következett.

A géppel kb 6-8 percig dagasztattam a tésztámat, majd egy konyharuhával letakartam az edényt, amit egy meleg helyre tettem egy órára. Az óra letelte után a tészta klasszul megkelt. Lisztezett deszkára öntöm a masszát, kézzel összegyúrom a tésztát, majd 8 egyenlő darabra vágom az egészet. A nyolc amorf bucit kézzel formázom, de arra törekszem, hogy a felső felületük szép és egyenletes legyen – ami úgy érhető el, hogy folyamatosan az alja felé gyűröm a tésztát. Egy tepsibe pakolom a félkész bucikat, amin egy sütőpapír van. A tepsit ezután egy konyharuhával letakarom, majd ismét a pihentetés következik, kb 20-25 perc. Amikor felfedem a konyharuhát, látszik, hogy a bucik még dagadtak – vagyis most már tényleg süthetjük őket. A napokban vettem 4 db sütőformát, amibe belepakolok 1-1 tészta gombócot, majd 220 C-os sütőbe tolom mindegyiket. Mielőtt azonban a sütőbe kerülnének, azelőtt vízzel meglocsolom őket, mely műveletet a sütés közben is meg-meg ismételek. Ahogy kihűltek a bucik, lefejezem őket, majd kézzel kicsipegetem a bélésüket. Egy kávés kanállal vajjal kikenem a belsejüket, majd reszelt sajtot szórok beléjük – aztán ismét egy pár perc sütés következik. Ez azért fontos, mert így szinte biztos, hogy nem fog kifolyni majd a levesünk – vagyis tényleg tányérként tud funkcionálni a bucink. Zoltán blogját itt találod.