Ballagás után…Megkaptam az utolsó tarisznyát

Megkaptam az utolsó tarisznyát

Megadták hozzá a bizonyítványt

Anyám is elengedte a kezem

Elindultam, mert mennem kellett:

……

Nem kapkodva és nem csúszva

Senkin meg nem bukva, rátaposva

Hittel, szívvel, de meg nem hajolva

Belegyalogolni az álmokba

…..

Megláttam az első elágazást

Megettem az utolsó pogácsát

Magamba kapaszkodik kezem

……

Elindultam, mert élnem is kellett:

Megkapaszkodva és meg is csúszva

Sokszor elbukva, de nem taposva

Hittel, szívvel és térdig hajolva

Belegyalogolva az álmomba

…..

Szeressetek, megfojt a félelem!

Szeressetek, melegítsetek fel!

…….

Tudom, még rövid utat tettem meg

Tudom, szíved gyermekednek őrzöd meg

Tudom, melletted is csak elmentek,

De…Szeressetek, megfojt a félelem!

……

Szeressetek, melegedjetek meg!

…..

Megégetett immár a szerelem

Mert én nem mértem, adtam mindenem

Nem adagoltam, ráijesztettem

Félt élni velem, fájt a szerelmem

…..

Minden próbán elbukva, tanulva

Kincses ládát kutatva, felrúgva

Hittel, szívvel, futva és kapkodva

Felkoncolnám csodás álmaimat.

……

Értem már félénk mosolyod Anyám

Megértem miért halott Apám

…….

Élhetnék is már ennyi tudással

Megélhetnék már ebben a világban

Nem felejtve és nem emlékezve

Emberként csendben, nem verekedve

Csodára várva, reménykedve

….

Egyszer nekem is lesz egy gyermekem.

Gyermek, akik majd újból szeretnek

Gyermek, kit féltenek, megvédhetek

……

Tudod, magamnak már nem kérek én

Tudod, nekem is kell a sötétség

Tudod, nekem lenni is nagy veszély

…

Ne szeressetek, félek tőletek!

Felnőtt lettem, élnem is kellett!