Újjászületünk húsvétkor?
A húsvét időszaka a vallási megemlékezések mellett a tavaszvárásnak, a természet újjáéledésének, így az újjászületésnek évezredes ünnepe is. Az ilyenkor hagyományosan asztalra kerülő étkek – a tojás, a bárány, a foszlós kalács, a sonka, a bor – is az új élet, a megújhodás jelképei.
A húsvét időszaka a vallási megemlékezések mellett a tavaszvárásnak, a természet újjáéledésének, így az újjászületésnek évezredes ünnepe is. Az ilyenkor hagyományosan asztalra kerülő étkek – a tojás, a bárány, a foszlós kalács, a sonka, a bor – is az új élet, a megújhodás jelképei.
A hosszú böjt után elfogyasztott, finom ünnepi ételek egyik legjellegzetesebbje a ma is élő húsvéti jelkép, a tojás. Az új élet, az újjászületés, a tökéletesség szimbóluma. A húsvéti bárány a keresztény vallásban Jézust jelképezi – aki áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért -, ám a bárány régi termékenységi szimbólum is, amelynek gyökere, hogy a kisbárányok többnyire tavasszal jönnek a világra. Később a bárány helyett sonkát fogyasztottak, amely a vidéki jólét jelképévé is vált az elmúlt századokban. Ma már a sonka sem biztos, hogy "hagyományos", egyéb füstölt húsok – például az egészségesebb pulykacomb – is jó helyettesítői lehetnek az ünnepi asztalon.A húsvéti sonka mellé nálunk leggyakrabban a kemény tojáson és a reszelt tormán kívül különféle kevert, például almával, tejszínnel, túróval lágyított mustár- és tormakrémeket, ropogós piros és fekete retket, újhagymát, uborkát kínálnak a vendégeknek.
Ma már a hagyományos főtt tojás sem egyeduralkodó: változatos formában jelenik meg, hidegkonyhai készítményként libamájjal, kaviárral, rákkal, pikáns paraj-, lazac- vagy egyéb fűszeres krémmel töltve. Salátaként – mustárral, majonézzel, snidlinggel – is egyre népszerűbb, de finom más saláták kiegészítőjeként is. A tyúktojás mellett pedig egyre inkább hódít a látványnak is kedves, pici fürjtojás, amely füstölve igen ízes kelléke lehet bármely tavaszi színes zöldsalátának.
Egyes vidékeken
a húsvéti mazsolás kalács is felkerül a sonkatálra, és nem hiányozhatnak a régmúltban megszokott sonkakísérő gyümölcsök, az alma, a körte, s a kissé pikáns társítású eper sem.
A mediterrán országokban a főtt, sült sonka mellé déligyümölcsöket s aszalt, porcukorban megforgatott datolyát adnak; a pármai sonka friss sárgadinnyével az olaszok egyik kedvelt csemegéje húsvétkor is.
Hozzászólás zárolva.