Észben és kondiban is megvernének őseink

Világszerte megdöbbenést keltett, amikor ausztrál tudósok sárban megkövült lábnyomai alapján felbecsülték egy húszezer éve élt ember a futósebességét. Számításaik szerint az egykor élt ember, teljes fegyverzetben és sárban olyan sebességgel futott, mint Usain Bolt, a világrekorder atléta a pekingi olimpián. Az antropológusok számításai szerint modern pályán és cipőben őseink 45 km/órás sebességre is képesek lettek volna, és ezzel elképzelhetetlen fölénnyel vernék a mai elit atlétákat. (Az immunrendszerünket is befolyásolja a genetika.)

Ez a példa csak a jéghegy csúcsa, antropológusok és történészek is számtalan hasonló bizonyítékot találtak már arra, hogy akár néhány ezer éve élt őseink, akár a mai természeti népek olyan fizikai teljesítményre képesek, amelyet az orvostudomány lehetetlennek tart. A ma is hagyományos életmódot élő mexikói őslakok, a tarahumarák ősi labdajátékuk során tízezer kilokalória munkát végeznek el még napjainkban is. Ez lényegesen több, mint a Tour de France kerékpárverseny doppinggal elért csúcsteljesítménye, és orvosilag szinte az elképzelhetetlen kategória.

Érdekes kísérletet folytattak le angol tudósok történelmi leírások alapján. Az ógörög evezősökről gyakran leírták, hogy 6-7 csomóval napi 12–16 órát tudtak evezni, és így közel 250 kilométert is meg tudtak tenni evezőshajóikkal egyetlen nap alatt. Fiziológusok hasonló körülményeket teremtve hivatásos evezősöket kértek fel, hogy reprodukálják az eredményt, ám kudarcot vallottak. Az elitatléták az utazósebességet sem voltak képesek elérni, és legfeljebb egy óráig tudták tartani az alacsonyabb iramot is. Az ókori Görögországban 30 ezer evezős volt képes arra a teljesítményre, amit a mostani hivatásos sportolók még csak megközelíteni sem tudnak.

A meglepő edzettség mögött kutatók szerint nem elsősorban genetikai, hanem életmódbeli változások állnak. A történelmi időkben hároméves kortól a gyerekek már intenzív munkát végeztek, ami végigkísérte egész életüket. Csontjaik súlya és sűrűsége lényegesen meghaladta a mai emberekéit, ami megteremti az alapot hihetetlen erőnlétükhöz. Ma egy wimbledoni teniszgyőztes karcsontjai rendelkeznek azzal a súllyal, amivel egy átlag görögéi, és ez a gyerekkori alap adja azt a fittséget, amit még az elit atléták sem tudnak elérni – írja a losonczi-janos.hu.

A legújabb tudományos eredmények szerint azonban nemcsak edzettségünk, hanem értelmi és érzelmi intelligenciánk is hanyatlik, ami mögött már genetikai okok is meghúzódnak. Dr. Gerald Crabtree a Stanford Egyetem genetikusának friss tanulmánya szerint az emberi intelligencia néhány ezer éve érte el csúcspontját, és azóta hanyatlik: „Ha egy ókori görög polgár átlépne jelenünkbe, a társaság legragyogóbb elméje lenne, hihetetlen memóriával és tág asszociációs képességével” – mondta a kutató. Az egyetem vezető genetikusa szerint az ember vadászó-gyűjtögető életmódja során erőteljesen működött a természetes szelekció, azaz csak a legéletrevalóbb egyedek élhettek túl, mindennap kiélezett helyzet volt. Ma a társadalom és a modern technika eltüntette ezeket a helyzeteket, és emiatt olyan genetikai mutációk halmozódtak fel az ember génállományában, amelyek csökkentik az emberi intelligenciát, és amelyek korábbi életmódunk során kiszelektálódtak volna. Crabtree professzor szerint a modern technika még eltakarja, hogy agyunk működése és intelligenciánk hanyatlik.