Lehet, hogy még tudunk segíteni! Gondban a lósport

A lósport nem egyenlő a lovassporttal: az ügető- és galoppversenyek helyszíne a lóversenypálya, ahol a lovak gyorsasága, kitartása és teljesítménye az elsődleges, míg a lovassportok a lovas felkészültségéről, teljesítményéről és tudásáról szólnak.

Az utóbbi éppen felfutó ágban van, a lósportot viszont a megszűnés fenyegeti Magyarországon. Igaz, a Kerepesi úti Ügető eladása után sem kellett a sport szerelmeseinek lemondaniuk a versenyek izgalmáról, hiszen a befolyt összeg egy részéből felújították a Kincsem Parkot, a kialakított modern ügető- és galopp-pálya mellett épült egy lelátó is.

A hazai lósportot kezelő két állami társaság, a Nemzeti Lóverseny Kft. és a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. azonban évek óta veszteséges, egyes hírek szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a Kincsem Park bezárását és az ingatlan értékesítését fontolgatja.

Az utolsó működő hazai lóversenypálya, és vele együtt a 181 éves magyar lóversenyzés, s a több száz versenyló nem először kerül veszélybe. Persze a lóversenyzés szervezése és finanszírozása nem biztos, hogy állami feladat, az azonban elgondolkodtató, hogy az egyes szakértők szerint másutt komoly nyereséget termelő üzletág miért veszteséges éppen Magyarországon, ahol az írásos emlékek tanúsága szerint már Mátyás király korában is rendeztek, ahogyan akkor nevezték, lófuttatást.

A sportoló.hu cikke szerint a „lovi” éves forgalma 1,4-1,5 milliárd, az éves vesztesége pedig 400-700 millió forint. A Figyelőben nemrég megjelent írásban szakértők okként a fogadóirodák hiányát említették: csak a fővárosban és néhány helyen Pest megyében lehet megtenni a téteket, ám ha kiépülne egy országos fogadóiroda-hálózat, a bevétel akár évi 10-15 milliárd forint is lehetne 8-12 milliárdos haszonnal. Ehhez becslésük szerint elég lenne 2 milliárd forint, a szerződött partnerek pedig lehetnének vendéglők, posták, boltok. A probléma megoldásához lehet, hogy az internetet is segítségül lehetne hívni?