Facebook hozzászólás
271

A medvéket lelövik, ugye? De miért?

A napokban nagy megdöbbenést váltott ki egy illegálisan lelőtt barnamedve esete, amely az Északi-középhegységben esett áldozatul. Nem egyedi a történet, hiszen a szomszédos országokból átbarangoló hiúzok, farkasok is hasonló módon végzik. Magyarország sajnos nem képes érvényt szerezni a nagyragadozókat védő hazai és nemzetközi jogszabályoknak. Pedig védenünk kellene ezeket a ritka példányokat!

A sajtóban és a közbeszédben sajnos még mindig vérszomjas fenevadként állítják be a nagyragadozókat, pedig a WWF Magyarország évek óta igyekszik felhívni a figyelmet e fajok természetvédelmi szerepére. Talán emiatt is gyakori, hogy illegális elejtésük az esetek többségében felderítetlen marad, a határon átjutó példányok számos esetben esnek orvlövés áldozatául. A WWF Magyarország szorgalmazza, hogy a kormány tegyen hatékony lépéseket a magyarországi nagyragadozók védelme érdekében.

Segítik az egész erdei élővilág egészséges működését – Kép: Pixabay

Ahogyan a medvékre, úgy a hiúzra és a farkasra is igaz, hogy a Szlovákiából, illetve kisebb arányban Ukrajnából és Romániából érkező példányaikat számos esetben ejtik el a büntető-törvénykönyvbe ütköző módon. A nyolcvanas évek óta ötvennél több elejtett hiúzról tudnak a szakemberek, a farkasok esetében ez a szám még magasabb lehet. Az elkövetők felelősségre vonására néhány esetet kivéve nem kerül sor, bár kilétük az adott településeken széles körben ismert.

A hiúzok, farkasok és medvék a növényevő vadfajok selejtezésével, térbeli mozgásuk, táplálkozási szokásaik befolyásolásával segítik az egész erdei élővilág egészséges működését, az erdők felújulását. Az emberre a nagyragadozók az ésszerű szabályok betartása mellett a közhiedelemmel ellentétben nem veszélyesek. A háziállat-állományban is csak ritkán okoznak kárt, ami kompenzációval orvosolható. Számos európai országban a helybeliek büszkék karizmatikus ragadozóik jelenlétére, amelyek kíváncsi turisták ezreit vonzzák a régió védett területeire, komoly jövedelemforrást biztosítva.

A hódok miatt panaszkodnak
Az élőhelyeiket most visszahódító hódokra panaszkodnak az erdőgazdaságok. A környezetvédők szerint azonban alig pár száz hód él az egész országban, és elejét kellene venni a tévhitek, rémhírek elterjedésének.

A WWF úttörő kutatásokat folytat a kárpáti medvék vándorlási útvonalainak megismerésére, mindenekelőtt Máramarosban, a Tisza felső szakaszának környékén. Oroszországon kívül Európa legnagyobb medveállománya található a Kárpátokban, és egyedülálló természetvédelmi értéket képvisel. Az Északi-középhegység természetes módon része ennek az élőhelyrendszernek, ahol azonban az egyedeknek gyakran sajnálatos módon nyoma vész. A szervezet  azért küzd, hogy a hiúzok, farkasok és medvék néhány erdőnkbe visszatérhessenek, és ott háborítatlan körülmények között élhessenek. Ehhez több társadalmi csoport összefogására lenne szükség – az erdészek, vadászok, természetvédelmi szakemberek mellett a helyben élő emberekre is számítanak!

Mindeközben Romániában…
Gyermekeknek szánt indiántábor létesítését tervezik Európa legnagyobb medverezervátumának működtetői az erdélyi Zernyesten. A 70 hektáros rezervátumon ma 78 medve él. Az állatok mindegyikét korábban embertelen körülmények között tartották fogságban. Akad közöttük cirkuszi mutatványos, és olyan medve is, amelyet pár négyzetméteres ketrecben vagy láncra verten tartottak látványosságként valamely romániai vendéglátóegység udvarán. Némelyikük az ország uniós csatlakozása után az EU szabványait nem teljesítő állatkertekből került a rezervátumba. Románia 1993-ban ratifikálta a medvék védelméről szóló berni egyezményt, de csak 2005-től bünteti a vadon élő medvék befogását.


Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

STÍLUS

1 / 630

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!