Vakard ki magad ebből a mocsokból!

Mostál ma fogat? Zuhanyoztál, körmöd alól is kikotortad a tegnapi kertészkedés maradványait? Elmosogattad a reggeli szennyest? Tiszta inget vettél magadra, cseréltél alsóneműt, és a cipődet is kisuvickoltad? A szemetet kivitted a kukába?

Parfüm, desodor, hajlakk tömeg kifújva? No akkor adtál az ózonrétegnek is…

Miközben rohantál az óvodába, a suliba és a munkahelyre, jól beszívtad a reggeli szmogos levegőt, vagy puffogtad te is a magadét a reggeli dugó benzingőzös levegőjébe?

Gondolom rá is gyújtottál várakozás közben…és a gyerekre se szóltál rá, amikor kidobta a „túró rudis” papírt a kocsiablakon…

Figyeltél valaha is ezekre a reggeli kapkodásban, gondoltál arra, mennyi vizet fogyasztott el a családod egy szokványos reggelen? Vagy csak a havi vízdíjszámlák megérkezésekor akadtál ki?

Mert hát olyan nyilvánvaló, és természetes, hogy tisztulni és tisztogatni mindig kell. Magadat is, az otthonodat, is a kutyádat, a kertedet, az utcádat és szűkebb- tágabb környezetedet is.

Észrevetted mennyi koszt és mocskot hagyunk magunkon és magunk után, kívül is és belül is, egyetlen nap alatt?

Amikor káromkodásra nyitod a szádat vagy indulatból a főnököd mocskolódását kell hallgatnod, vagy amikor az asszony rájön a titkos kapcsolatodra és „szemét disznónak” keresztel el, – az is egyfajta fertő. Csak nem annyira látható…pedig tudjuk, vannak nem éppen tiszta ügyek, kapcsolatok és helyzetek.

De hát mossuk kezeiket. Vagy meggyónjuk és bevalljuk, aztán azt gondoljuk, hogy már meg is tisztultunk tőle. És megy minden tovább…

Megeszed, megiszod és élvezed mindazt, amiről tudod, hogy lassan, de biztosan öl, de aztán 1-2 tisztítókúra septiben, és azt hiszed minden „ciántól” megszabadultál…Ilyen egyszerű lenne?

Persze benyelheted a mérget és várhatod a csodát, hogy erős vagy és túléled, esetleg időben meghányatnak, és kijön belőled. Ha mégsem sikerül akkor a purgatóriumban még mindig várakozhatsz egy kis ideig, hogy megtisztulva a jobb világba kerülj…