Facebook hozzászólás
188

Csak egy kis időre gondolkodj el ezen, kérlek!

Családos vagy? Tényleg? Jeszusom, még gyereked is van?-sorjáznak a meglepett kérdések felé,s pár pillanat múlva már úgy érzi, hogy ezek szerint ez valami különleges létforma lehet.

Amikor megszületik,mint egy kisautó gördül le a Teremtés futószalagjáról- milyen bájos hasonlat a Szeretetkönyvből. Modernizált szóképe az anya-kozmosztól való leválásnak, az egyedüllét megtapasztalásának abban a pillanatban,amikor levágnak minket a köldökzsinórjáról. A sírás is ennek a legördülésnek a jelzése: Itt vagyok,egyedül vagyok. Valahová tartoznom kell.

S ha szerencsénk van,akkor anyánk,apánk fészket rak nekünk,s a fészket kibéleli szeretettel, melegséggel és gondoskodással. Később megtanít bennünket szárnyat bontani, ki-kiröppenni, s ha kell, óvatos, de határozott mozdulattal maga bátorít a fészek elhagyásra.

Ha megtapasztaltad ezt a fészek-élményt, jó esélyekkel indulsz te is a fészekrakók közt, bár talán nem is sejted, hogy mekkora munka- szálanként összetapasztani, egyben tartani és óvni ezt a közös lakhelyet, életteret.

Mert ha nem figyelünk egymásra, ha csak a fiókákra irányítjuk figyelmünket, akkor hamar szem elől tévesztjük egymást, elnémul a házasságunk. Maradék emberek leszünk.

Gyökössy Endre egyik cikkében olvastam róluk: a maradék ember az utolsó a családban. Övé a gyerekek tányérján lévő utolsó falat, a maradék palacsinta a kulimászos lekvárral, a feleség vagy férj maradék ideje és szeretete. És mindig egyre kevesebb.

Mert a család millió dologra teremtetett meg, csak gyermekeink születése után,mintha elfelejtenénk, hogy két ember szövetsége adja a szilárd támpillérét,s ha ők ketten meggyengülnek, ha az ő erőt adó kapcsoltuk háttérbe szorul,akkor alapjaiban reng meg az egész szerkezet.

Hiszem,hogy a házasság és a család-még ha idejét múlt képződményként is tartják számon az új évezredben, nem szólhat másról, mint egy élhetőbb, szerethetőbb világ utáni titkos vágyról egymás közt és egymásért is: a szeretet és gondoskodás, a bizalom és az öröm légköréről. Az élet tanulásáról és tanításáról. Értékekről, nélkülözhetetlen batyukról.

Hogy lehet és kell együtt lélegezni, kertet keríteni és fát ültetni, hogy jó érzés megóvni a gyümölcsöket és még jobb együtt szüretelni.

Hogy mindez  egy olyan lehetőség, ahol igenis tanulhatod magadat és a másikat.





Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

GASZTRO

PÉLDA-KÉP

1 / 258

KUL-TOUR

1 / 158

STÍLUS

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!