A nő és a banki átutalás
Minden ott kezdődött, hogy azt a harci feladatot kaptam: utaljak át pénzt a nővéremnek. Persze mondanom se kell, kedvenc bankomhoz nem akármennyi kódot és azonosítót kell megjegyezni, hogy egy ilyen műveletet végre tudjon hajtani az ember. Azért megpróbálkoztam…
Mivel Interneten rengeteget szoktam vásárolni, könyvet rendelni és egyéb műveleteket végezni, gondoltam egy kis banki átutalás sem fog megkottyanni: egyszer el kell kezdeni.
Nem igazán sikerült fényt derítenem első körben arra, hogy a 6 jegyű azonosító, a 7 jegyű azonosító, a 10 jegyű azonosító és egyéb kódok közül mit kellene bepötyögnöm, hogy az Interneten kényelmesen végigcsináljam a procedúrát. Azért próbálkoztam, pötyögtem és pötyögtem a végeláthatatlan számsorokat, de valahogy egyik kombináció sem volt az igazi…
Itt már komoly segítségre szorultam. Előkotortam a bankkártyámat, és bementem a helyi bankfiókba. Ügyesen megtaláltam a cetliket kiadó automatán, hogy nekem a 2-es számú gombot kell nyomni, és már villogott is az egyik pult az én számommal.
Innen jött a java. Ezúton is köszönöm az engem kiszolgáló banki alkalmazott hölgy türelmét! Előálltam, hogy fogalmam sincs semmilyen kódomról, semmilyen azonosítómról, pedig nekem ezekre okvetlenül szükségem van az internetes átutalásokhoz.
A hölgy készséges volt, elmagyarázott mindent, kaptam szép új kódokat. Az ügyintéző a 25. papír kinyomtatása után, az én 40 aláírásom után is türelmes volt (nem úgy, mint én).
Akkor kitaláltam, hogy módosítsuk a limiteket, hogy mennyit vehetek ki, mennyit utalhatok át egy nap. Aztán felírt nekem mindent, amit nem, abban bízott, hogy azt fejben tartom (Dehogy tartom! Gyorsan lefirkantottam a szupertitkos hétjegyű kódomat, úgy a biztos).
Otthon nagy büszkén leültem a gép elé, hogy én most csakazértis megmutatom, mekkora májer vagyok internetes átutalásban. Aztán mivel számtalanszor elütöttem örömömben a kódokat, egyszer csak egy kis felkiáltójel mellett kiírják, 24 órára letiltották a kártyámat. TRAUMA! Elbuktam! Csúfosan!
Felhívom a telefonos szolgáltatást, hátha valami empatikus alkalmazott megnyugtat és segít. Így is történt, 10 perc telt el dallamos hangocskákkal „ha ezt akarja, nyomja meg a nem tudom melyik gombot”- szövegekkel, mire az ügyintézőhöz értem, akinek egy levegővel elmondtam a bajom. Azt mondta, így azért telefonon keresztül bátran utalhatok, nyugodjak meg. Kapcsolt is tovább, mielőtt megnyikkanhattam volna.
Hozzászólás zárolva.