Az öreglány afférja a fiatal pasival

Most, hogy jobban elgondolkodott, ki lehet jelenteni bátran: kilenc hónapig még csak tudomást sem vettek egymásról. Pedig jócskán lett volna rá lehetőségük, hiszen hétvége kivételével minden nap találkoztak.

Milyen érdekes: 9 hónap- pont, míg egy élet kifejlődik. Bár, ez most nagyon misztikusan hangzik, hagyjuk is inkább ezt a hasonlatot.

Igazából a nő már a kezdetektől el volt bűvölve a hímnemű gyönyörű sörényétől és ki-kivillanó tetoválásától. Mindig is arról ábrándozott, hogy egy ilyen Lenszkij típusú fazon – tudják az Anyegin forradalmár hőse- kéretlenül letámadja földrengésszerű szerelmével.

Jó, jó, nem kell akadékoskodni. Persze Lenszkijnek nyilván nem volt Metallica-tetoválása, és persze ő még a regény felét sem nagyon élte túl, lévén, leszúrták szegényt. De azért…

Ámbátor, azért ne feledjük, volt már egy ilyen Lenszkij- ürge az életében, aki egy hét alatt kisodorta egy sziklaszilárdnak hitt kapcsolatból, aztán egy havi lángolás után- tűzoltókat sem hagyva maga mögött- gentleman módjára megpattant. Istenem, de szép idők is voltak.

Attól függetlenül, hogy az ábrándozás még csak a fantáziálás szintjén is képtelennek tűnt, azért el-el lehetett vele játszadozni.

Persze, mire épp feledésbe merült volna az egész, a sors egymás felé terelgette őket. Női szereplőnk túl volt már néhány igen csak terjedelmes, és itt-ott lezáratlan kapcsolaton, s az utolsó is épp hamvaiba készült hullani. Hazatérve egy kis pihenőről, a lakás kipakolva. A pasi el.

Hosszú angol csend- ahogy mondja Ionesco A kopasz énekesnőben.

Az időzítés pedig isteni, fiatal fazonunk hirtelen meggondolja magát, és pofátlanul elkezd udvarolni.

Mikor a szerelembe belefeledkező nő barátnőjének is bemutatja egy találkozás alkalmával, az a döbbenettől szólni sem bír. Aztán csak ennyit nyög ki kínkeservesen:

-Meg vagy te őrülve. Hiszen sokkal fiatalabb nálad. Mit fognak hozzá szólni?