Facebook hozzászólás
184

Úszólecke az Antarktiszon – de miért?

Az Antarktisz jeges vizében úszva kampányol a Ross-tenger védelméért Lewis Pugh brit hosszútávúszó, aki embert próbáló vállalkozásával a Föld legdélebbi pontját hódította meg, ahol még úszni lehet.

Kép:Pixabay

Az aktivista 350 métert tempózott a Ross-tengeri Bálna-öbölben, amelyet Sir Ernest Shackleton brit sarkkutató nevezett el a térség vizében élő nagy számú kardszárnyú delfin (más néven gyilkos bálna) után. Ez a bolygó legdélebbi pontja, ahol ember még úszni képes. A hosszútávúszónak, aki mindössze „fecskét” viselt a jeges vízben, mínusz 1 Celsius-fokos vízhőmérséklettel, mínusz 37 Celsius-fokos levegőhőmérséklettel és 75 kilométer per órás széllökéssekkel kellett megküzdenie – írja az MTI.

„A Bálna-öböl a legfélelmetesebb hely, ahol valaha úsztam. Úszás közben egy hullám átcsapott a kísérőcsónakon, én még tettem egy karcsapást és mire újra felnéztem, a csapatomra ráfagyott a tengervíz. Teljesen bevonta őket a jég, annyira hideg volt” – idézte a sportolót a The Guardian című brit napilap internetes oldala.

Pugh, aki már megmártózott az északi sarkvidéken, a Csomolungma egyik tavában és Európa, valamint a Közel-Kelet hét tengerében is, most azért kampányol, hogy hozzanak létre egy védett övezetet az antarktiszi Ross-tengeren, és szüntessék be az olyan ártalmas tevékenységeket, mint a kereskedelmi célú halászat. (A kékúszójú tonhal például nagy veszélyben van.)

A sportoló a déli sarkvidék öt területén teljesít távokat, ezek közül a legutóbbi volt a Föld legdélebbi úszható pontjának meghódítása. Reményei szerint mostani teljesítményével sikerül cselekvésre bírnia az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló, 1982. évi egyezményt (CCAMLR) aláíró 24 ország és az Európai Unió képviselőit. Amennyiben a terv megvalósul, akkor ez lesz a bolygó legnagyobb védett területe – nagyobb, mint Nagy-Britannia, Németország és Franciaország együttvéve -, amely segít megőrizni az ott élő tengeri élőlényeket, köztük halakat, tengeri madarakat, bálnákat és pingvineket.

„Szívemen viselem a Ross-tenger sorsát. Ez a bolygón megmaradt legősibb tengeri ökoszisztéma, olyan élőlények otthona, amelyeket máshol nem találni, és hatalmas tudományos jelentőséggel is bír” – húzta alá Pugh. Hozzátette: „a nemzedékünk pusztulásba hajtja a fajokat, és visszafordíthatatlanul megváltoztatja az ökoszisztémákat, olyan bolygót hagyva gyermekeinkre, amely fenntarthatatlan”.



Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

STÍLUS

1 / 630

KUL-TOUR

1 / 158

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!