Abraka-dabra – varázslatos illúziók régen és ma

A bűvészet szó hallatán a legtöbbünknek eszünkbe jut egy híres mutatvány, mint például Houdini híres bilincsből szabadulós száma, David Copperfield a New York-i Szabadság-szobrot eltüntető showja, vagy Rodolfo híres, még fekete-fehér televízióból ismert színpadi műsorai. A varázslatos, megmagyarázhatatlan történések mindig vonzották az emberek figyelmét.  A történelem során minden korszaknak megvolt a különleges képességekkel rendelkező kultikus személye, aki jó vagy sok esetben rossz célok eléréséhez alkalmazta tudását. Az őskorban a sámánok szertartásaiból bátorságot merítettek, melytől sikeres vadászatot és a betegségek leküzdését remélték. Az ókorban az uralkodók segítői voltak a varázslók, akiknek a mágikus és szemfényvesztő eszközeivel félelemben tartották a népet. Közkedvelt trükk volt akkoriban a magától nyíló templom ajtó vagy a hullámzó templom padló.

A mai értelemben vett bűvészek a középkorban jelentek meg. A városok főterein és piacain varázsolták el az érdeklődő közönséget. A korszak legkedveltebb szemfényvesztő mutatványa a levágott fejű ember volt, melynek nagy valószínűséggel a továbbfejlesztett verziója, a mai napig is nagy ámulatot okozó embereket kettévágó mutatvány is.

A 18. század fellendülést hozott a bűvészeknek, és egyre többen cserélték az utcai fellépéseket színpadra. Európa szerte hatalmas érdeklődés volt a bűvészetek iránt. A bűvész kultusz a 19. századra odáig fejlődött, hogy a bűvészek színházakat béreltek vagy építettek maguknak előadásaikhoz. Ebben a korszakban kezdték el használni a színpadi trükkök és illúziók mai napig is alapvető segédeszközeit, mint például a színpadba épített csapóajtókat és egyéb titkos szerkezeteket. Napjaink egyik legjelentősebb bűvésze, Robert-Houdin is előszeretettel alkalmazott kreatív és kifinomult megoldásokat, melyek gyorsan meg is hozták számára a hírnevet. Houdinit több híres bűvész is követte, mint például Thomas Nelson Downs akinek, a nevéhez köthetőek a két nagy illúzió közti manipulációs számok megjelenései.

A 70-es évekre a bűvészet egyike lett a legkedveltebb szórakoztató műfajoknak. A bűvészek arra törekedtek, hogy minél egyedibb és látványosabb előadásokat mutassanak be a színpadon. Ebbe az időben indult David Copperfield valamint a bűvészduó Siegfried és Roy  virágzó pályafutása Las Vegasban.

Szerencsére mi magyarok is sok világhírű bűvésszel büszkélkedhetünk. Igaz a rendszerváltás előtti időszakban, lassabban bontakozott ki ez a műfaj, de végül Rodolfo meghozta hazánkban az áttörést. Őt követte a magyar származású Uri Geller, aki a bűvészet eszközeivel próbált parajelenségeket előidézni, új színt víve ezzel a műfajba. A magyar bűvészet mára odáig fejlődött, hogy a legutóbbi bűvész világbajnokságot hazánk egy ifjú illúzionistája, Hajnóczy Soma nyerte, mellyel ismét az élvonalba varázsolta hazánkat.

A 21. századra már csak a képzelet szab határt a bűvészek számára, akik az új technológiákat kihasználva nyűgöznek le minket újabbnál újabb hihetetlen előadásokkal. A bűvészek számára évente több nemzetközi konferenciát és versenyt is rendeznek, hogy megoszthassák egymással tapasztalataikat, illetve összemérhessék tudásukat. Most hétvégén például Belgiumban tartják meg a „Magic Hand 2015” konferenciát, amin többek között Hajnóczy Soma fellép és szakmai szemináriumot is tart.

„Mindig is lenyűgözött, hogy a bűvészet milyen változatos múltra tekint vissza. A mai napig szívesen nézem meg „nagy klasszikusok” előadásait, gyermekkoromban Copperfield tévé műsorait nem tudtam megunni.  Nagyon kedvelem, és gyakran építek be klasszikus trükkök újragondolt és modernizált elemeit az előadásaimba, mint például a Kínai Karikát.” – nyilatkozta a téma kapcsán bűvészvilágbajnokunk, Soma.