ADVENTI NAPTÁRUNK NEKTEK
A nap karácsonyfája 8.
Úgy gondoltuk, indítunk egy kis adventi kalendáriumot. Minden nap mutatunk egy szépségesen szép, vagy különös, vagy éppen vicces karácsonyfát, hogy így hangolódjunk az ünnepekre – és akár még ötleteket is adjunk a díszítésre. A fa alá természetesen ajándék is dukál: egy idézetet találtok majd ott reggelente, ami reményeink szerint boldogabbá teszi a napotokat.
Ki mondta, hogy a karácsonyfa csak zöld lehet? Az ünnep egyik fő színe kétségtelenül a piros, és ez önmagában is annyira ütős, hogy alig kell rá dísz. Ha nem találsz ilyen szép vörös fát, vegyél egy fehéret, egy flakon festéket és már be is költöztetted a melegséget a nappalidba.
A december egy nagy, vörös bársonyfotel, amibe jó beleülni, ha hazamész. Pezsgőbontással kezdődik, és azzal ér véget.
Ha szerencsések vagyunk, leszakad a hó is, és mindent tisztára mos. Elfedi a fehér lepel a bánatokat. Decemberben senki sem szomorú. Ilyenkor az emberek hazalátogatnak a családhoz, még az a rokon is hazamegy, aki nyáron haragudott. Megpusziljuk anyát és megöleljük apát. Együtt vagyunk. Szeretjük a kollégákat is, prémiumokat osztogatnak, megdicsér a főnök és fényesbe öltöztetjük az ablakokat, csakúgy, mint a szívünket. Ez elég nyálas, de attól még igaz.(Szentesi Éva)
Hozzászólás zárolva.