Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) a magyar irodalom egyik legismertebb és legkiemelkedőbb szereplője. Irodalmi pályafutása 1846-ban Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté a Toldi című művével vált, mellyel elnyerte a Kisfaludy Társaság 1847. évi pályadíját. A Toldi nemcsak pályadíjat, hanem Petőfi Sándor barátságát is meghozza számára, levelezésük ma már komoly irodalomtörténeti érték.
Már pályája kezdetén is foglalkozott közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt nemzetőrként szolgált, majd a Szemere Bertalan által vezetett Belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, de – mivel jelentékeny politikai szerepe nem volt – végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között gimnáziumi tanári állást vállalt. Ott születtek költészetének első csúcsát jelentő versei, a székely és skót népi hagyományokból merítő balladái. Ez volt legtermékenyebb alkotói időszaka és ezek a művek tették lehetővé, hogy a Kisfaludy Társaság meghívja ügyvezető igazgatónak, majd a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként az Akadémia főtitkára lett.
Már életében halhatatlannak számított. Nagy epikai műveiben – a Toldi verses regényhármasában és a Buda halálában – illetve a művészi tökéllyel kiformált balladáiban kora világirodalmának szintjére emelte a lélekábrázolást.
Nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és Shakespeare-fordításai ma már klasszikusnak számítanak.
Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Költeményeiben majdnem 60 ezer egyedi szót használt, ha pedig a ragozott formákat nem tekintjük külön szónak, akkor valamivel több, mint 16 ezret – ami azt jelenti, hogy őt tekinthetjük a leggazdagabb szókincsű magyar költőnek.
A bélyeggrafikák alapjául Arany János négy balladájához – Bor vitéz, Ágnes asszony, A walesi bárdok és Mátyás anyja – kapcsolódó Zichy Mihály illusztrációk szolgáltak. A keretrajzot a balladákból vett idézetek és az Arany János-emlékév arculati elemei egészítik ki – melyek az alkalmi borítékot is díszítik. Az alkalmi bélyegzőn Arany János aláírása jelenik meg.
(Források: Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka, Budapest 1993; www.origo.hu;www.wikipedia.org, Magyar Posta)
