- A magyarok hagyományosan röghöz kötöttek, nem jellemző rájuk a gyakori költözés – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A kisebb lakásba költözés mögött jellemzően az alábbi öt indok áll a szakértő szerint:
- A gyermekek kirepülése a szülői házból szükségtelenné teszi a 3-4 szobás lakás fenntartását;
- A nyugdíjba vonulást követően csökken a jövedelem, miközben az egészségügyi kiadások nőnek, és ez nem teszi lehetővé a nagyobb lakás rezsijének fizetését. Jellemző, hogy ilyenkor a gyerekek közelébe költöznek az idősek, hiszen sokszor szorulnak egymás segítségére;
- A gyermekek önálló otthonhoz jutásához szükség van nagyobb mennyiségű szülői segítségre, akik az eladott és vásárolt lakás közti különbözettel segítik az utódok otthonteremtését;
- Az egészségügyi állapot romlása, az igen elterjedt mozgásszervi betegségek miatt megváltoznak a lakásigények;
- A házastársak válása is egy olyan tipikus lakáseladási indok, amivel az ingatlanközvetítők találkoznak. Ilyenkor a felek a vagyon megosztásával és a különköltözés igényével cserélik két kisebbre a nagyobb lakást;
A KSH adatai szerint a lakáseladások csupán negyedénél vettek igénybe ingatlanközvetítő segítséget, pedig az ingatlanközvetítők segíthetnek abban, hogy az ingatlan ne áron alul keljen el. A dobogós ingatlanközvetítő iroda tapasztalatai szerint sokan pont azért fordulnak hozzájuk, mert egy füst alatt el tudják intézni az eladást és a vásárlást, vagyis a nagyobból kisebbe költözést.
Mégis hányszor költözik a magyar?
Átlagosan háromszor költöznek életükben a magyarok. Az elmúlt évek ingatlanpiaci fellendülését nézve ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a következő időszakban. Egy évtized átalakította a lakásszerzés módját: a magyarok egyre nagyobb arányban bérelnek lakást, ugyanakkor egyre többen vannak, akik maguk által épített lakásba, házba költöznek.
