A bélyegen Körösfői-Kriesch Aladár: Dávid Ferenc beszéde az 1568-as tordai országgyűlésen című olajfestményének reprodukciója látható.
A magyar államalapítás millenniumi évfordulója alkalmából számos vármegye, város és közösség készült arra, hogy helyi történelmi nevezetességekről, kimagasló eseményekről az utókor számára fennmaradó, művészi értékű emléket állítson. Torda város közösségi határozattal döntött arról, hogy olyan festmény készítésére adnak megbízást, ami az 1568-as tordai országgyűlés históriai pillanatát, a vallási türelem és szellem szabadságának deklarálását örökíti meg. A mű elkészítésére Körösfői-Kriesch Aladár festőművészt kérték fel.
A kompozíción Dávid Ferenc alakját a templomablakból beáramló fény világítja meg. A püspök-prédikátor jobb kezét szívére téve, a balt a világosság felé emelve nyilatkoztatja ki a hit szabadságának nemes eszméjét. Az első napi borítékot a Budapesti Unitárius Egyházközösség Nagy Ignác utcai templomának szószéke, valamint alnyomaton az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatának részlete díszíti. Az alkalmi bélyegzőn a Magyar Unitárius Egyház címere található.
Az Unitárius Egyház az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi törvényének kihirdetésétől számítja intézményes fennállását. A január 6. és 13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá, lehetővé téve a négy bevett vallás (a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius) felekezeti rendszerének kialakulását.
A Magyar Unitárius Egyház 2018-at a vallásszabadság évének nyilvánította, és kezdeményezésükre a 2018. I. törvényben az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a Vallásszabadság Napjáról címmel a magyar Országgyűlés január 13-át, az 1568-as vallásügyi törvény elfogadásának napját a vallásszabadság napjává tette.
A 2018-as ünnepi törvény méltó főhajtás a Tordán elfogadott vallásügyi törvény előtt, amely a világon először mondta ki a modern demokrácia egyik alapértékét, a szabad vallásgyakorlás jogát. Az ünnepi törvény indoklása szerint „… a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amely a történelmi fejlődés során a nyugati civilizációban általános elismerést nyert, és amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.”
(Forrás: www.unitarius.hu; www.unitarius.org; Murádin Jenő: A vallásszabadság deklarálása. Körösfői-Kriesch Aladár festménye az 1568. évi tordai országgyűlésről, in: Rubikon 2017/12., Magyar Posta)
