A csokoládé boldoggá tesz
Jó volna, ha a depressziót némi töltött bonbonnal lehetne kezelni, de sajnos ez nem igaz. A tévhit alapja, hogy a csoki egyik alkotóeleme hasonlóan hat a szervezetünkre, mint a szerotonin, de ez kevés. Egyszerre egy kamionnyi csokoládét kellene megennünk ahhoz, hogy terápiás hatása legyen az édességnek, márpedig ez fizikailag lehetetlen. Ez persze nem elenti azt, hogy nem esik jól és nem okoz örömet néhány finom falat.
A csokitól pattanásos lesz a bőr
Szerencsére ez nem igaz. Nincs közvetlen összefüggés a csokoládé és a bőrproblémák között. Áttételesen azonban van közük egymáshoz! A zsíros, cukrokban gazdag étrend hosszútávon valóban rosszul hat a bőr egészségére és eredményezhet pattanásokat. Ehhez azonban nem elég csokit enni, egészségtelenül kell táplálkozni rendszeresen. Ugyanakkor sok nő a menstruáció közeledtével eszik több csokoládét (kell az energia), ilyenkor azonban a horminális folyamat és nem az élelmiszer tehet a pattanásokról.
A csokoládé hízlal
Ez sajnos nagyon is igaz. Az egyik legmmagasabb kalóriatartalmú élélmiszer a csokoládé. Az étcsoki kevésbé zsír és energia dús, itt átlagosan 390 kalóriával számolhatunk 100 grammonként, a tejcsokoládénál ez a szám 550, ami egy aktív életet élő nő napi szükségletének közel egynegyede. Szóval csínyján a csokival! És ez jusson eszünkbe akkor is, ha a gyerekeknek porciózzuk az édességet.
A csokoládé vágykeltő
Afrodiziákumként ajánlják sok helyen a csokit és a különféle csokoládés italokat, ételeket. A hatásuk azonban maximum pszichés lehet, ugyanis a kakaóbab nem vágyserkentő. Finom és édes és krémes, és sokan romantikus ajándéknak vélik a bonbonokat, de ennél többet ne várjunk tőle. Persze egy csokis masszázs azért lehet hatásos, de nem a csokoládé miatt!
