Egy férfinak egyáltalán nem kell látnia, hogy vannak emberi, de azért visszataszító dolgaink is. Ezért ha vécére megyünk, ne hagyjuk nyitva az ajtót. Nem, még akkor sem, ha csak pisilni kell. Soha ne cseréljünk tampont előtte, és ne is borotválkozzunk, mikor a fürdőben van, inkább merüljünk a jótékony habok közé, amíg kimegy. A pattanásainkat ne a kinti tükör előtt végezzük ki, hanem a zárt fürdőajtó mögött. És soha, de soha ne kérjük meg rá, hogy nyomjon ki egy ragyát a hátunkon, mert ne érjük el.

Arról se meséljünk neki, milyen szuper feneke volt az előző pasinknak. Lehetőleg egyáltalán ne meséljünk neki az exünkről, se külső, se belső tulajdonságairól. Az pedig maradjon hétpecsétes titok, hogy milyen volt az ágyban. Akár jobb, akár rosszabb, tartsuk meg ezt az emléket magunknak, vagy ha nagyon mesélhetnékünk támad, mondjuk el inkább a barátnőnknek.

Jobb, ha arról sem nagyon mesélünk, pontosan hány pasival is bújtunk ágyba életünk során. Ha mégis nagyon faggatózna, és a valóság tíz fölött lenne, hazudjunk! Nem kell minden botlást bevallani, különösen, ha némelyiket szívünk szerint mi magunk is inkább elfelejtenénk.

Amennyire lehetséges, azt is tartsuk titokban, mi történik a nőgyógyásznál. Elég, ha annyit tud, hogy felelősségteljesen járunk kontrollra, de nem kell megismerkednie az összes ott használatos szerszámmal. Örüljön neki, hogy ez egy olyan tudás, amire neki soha nem lesz szüksége. Az urológusnál úgyis lát majd cifrábbat is.

Fölösleges vitára adhat okot, ha bevalljuk, valójában mennyit is költünk havonta kozmetikumokra, ruhákra, fodrászra, kozmetikusra, szoláriumra, masszázsra és így tovább. A férfiak hajlamosak sokallni az összeget, közben pedig gyönyörű, kiegyensúlyozott asszonykát szeretnének. Úgyhogy ne legyen lelkiismeret-furdalásunk a pénz miatt, ez jár nekünk, és meg is éri.