Elsődleges rizikófaktorok
Pszichiátriai betegségek: depresszió, schizophrenia, alkoholizmus/drogabúzus
Juhász Gyula betegsége depresszió, vagy ahogy kezelőorvosa, Miskolczy Dezső írja: melankólia. Ez 1907-ben jelentkezett először (dokumentáltan). Kezelték a Moravcsik-klinikán, a Schwartzer-szanatóriumban és a szegedi idegklinikán. Rendszeresen fogyasztott alkoholt is. 1906-tól 1929-ig naponta 1-1,5 liter bort ivott meg, illetve másfajta szeszes italokat is. A bor megszabadította a kínzó gátlásoktól, rossz közérzetétől: azért ivott. Drogokkal nem élt.
Megelőző öngyilkossági kísérlet(ek)
Első öngyilkossági kísérlete 1907. február 9-én történt. Majd 1907. október 3-án, 1914. március 6-án mellbe lövi magát, 1931. július 15-én mérgezéssel szállították kórházba, 1933. február 3-án akasztással próbálkozik, 1936. május 12-én újból túl sok gyógyszert vett be, s 1937. április 6-án annyi veronált evett meg, hogy már nem tudtak rajta segíteni.
Szuicidium a családban
Juhász Gyula családjában nincs tudomásunk öngyilkosságról.
Az öngyilkossági szándék/halálvágy kommunikációja
Mind prózai írásaiban, mind költeményeiben hangot adott Juhász Gyula annak, hogy nem tud élni ebben a világban, ő egy "életkontár", s megváltás lenne neki a halál.
Másodlagos rizikófaktorok
Kora gyermekkori veszteségek (szülő halála, válás)
Juhász édesapja 1902-ben halt meg, mikor Gyula érettségizett. Juhász Illés hátgerinc-sorvadásban szenvedett, s ez élete utolsó éveiben elméje teljes elborulásával járt.
Izoláció, magányosság
Társtalanságát, a nő és a szerelem hiányát nagyon nehezen viselte. Ehhez járult még elszigeteltsége vidéki munkahelyein. A kisvárosokba száműzve az élet perifériájára szorult.
Munkanélküliség, komoly anyagi problémák
A tanári fizetés nem biztosított számára jó anyagi körülményeket. Betegségének kezelése is jelentős anyagi terhet jelentett.
Súlyos, negatív életesemények
Vidéki száműzöttségét, kényszerű tanári hivatását annak értékelte.
Dohányzás
Erős dohányos volt.
Harmadlagos rizikófaktorok
Férfi nem
Vulnerábilis periódusok (tavasz, premenstruum)
Ha megvizsgáljuk öngyilkossági kísérleteit azt tapasztaljuk, hogy többségük köthető a természet megújulásának évszakához.
A másodlagos és harmadlagos rizikófaktorok előrejelző értéke önmagában csekély, de ha egyidejűleg egy vagy több elsődleges rizikófaktor is fennáll, az öngyilkossági kockázat komolynak mondható.
