Kelet-Magyarország neves búcsújáróhelye Máriapócs. A település nevezetessége a pócsi kegykép, amelyet 1676-ban Csigei László bíró készíttetett fogadalomból és hálából, a török rabságából történt szabadulásának emlékére.
1696. november 4-én, miközben a kis fatemplomban Papp Dániel lelkész a Szent Liturgiát végezte, egy földműves arra lett figyelmes, hogy az Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. Még ebben az évben császári parancsra Bécsbe szállították az ikont.
A másolat – a jelenlegi máriapócsi kegykép – 1707 körül került Pócsra, hogy az eredeti ikon hiányát pótolja. Az első kegykép többé nem könnyezett, viszont a másolat 1715. augusztus 1-jei, 2-ai, és 5-ei könnyezését több órán át sok százan látták. A szemtanúk vallomásának jegyzőkönyve kétséget kizáróan bizonyítja a könnyezés valódiságát. Ez a csoda 1905 telén megismétlődött, 3-ától 18 napon át folytak a könnyek.
2015-ben ünnepeljük a máriapócsi kegykép könnyezésének 300. évfordulóját, és ugyanebben az évben, március 20-án Ferenc pápa megalapította a Magyarországon élő görögkatolikusok számára a Görögkatolikus Metropóliát.
Az emléklapon az emléknaphoz kapcsolódó grafikai és képi elemek, valamint magyar és angol nyelvű tájékoztató szövegek olvashatók. Az emléklap harmadik oldalára a 2012-ben kibocsátott, 100 éves a Hajdúdorogi Egyházmegye c. alkalmi bélyeget ragasztották, amit az évfordulóra készített alkalmi bélyegző lenyomata tesz különlegessé.
Legutóbb az űrkutatás sikereinek tiszteletére adott ki kisívet a Magyar Posta.
