Eddig is voltak olyan területei a világnak, amelyet fizikai vízhiány fenyegetett, ahol az emberek akár órákat gyalogoltak egy-egy kútig, ám most már Európát is fenyegeti a hiány. A Reuters brit hírügynökség ugyanis pár hónapja adta hírül, hogy a globális felmelegedés miatt Ausztráliában, Európában, Kínában és Amerika egyes részein is egyre kevesebb víz áll az emberek rendelkezésére.

A Föld hőmérsékletének 2-3 Celsius-fokos emelkedésének következménye a súlyos vízhiány, amely az ENSZ szerint 1,1-3,2 milliárd embert fog érinteni.

A helyzet igencsak paradox: hiszen egyébként az emelkedő tengerszintről, áradásokról, trópusi viharokról hallunk, tehát pont a víz veszélyezteti több csendes-óceáni ország lakosságát és területeit. Ám eközben Ázsiában és Európában egyre gyorsabban tűnnek el a hegységekből a gleccserek, amelyek a folyók táplálói. 1999 és 2001 között a műholdas felvételek szerint a gleccsereket borító jég vastagsága 4400 méteres magasság alatt nyolc-tíz méterrel csökkent. Ez pedig megdöbbentő adat.

Ennek következtében egyes területek akár sivataggá is válhatnak: a legjobban fenyegetett térség a Szaharától délre fekvő rész, a Góbi-sivatag, de Spanyolország 31 százaléka is elsivatagosodhat, Kína pedig egy Portugália nagyságú termőterületet veszíthet így el. Kutatók szerint a világ egyik csodája, a Nagy korallzátony is elpusztulhat, Ausztráliában egyébként is súlyos aszály várható.

Hogy egy hétköznapi ember mit tehet annak érdekében, hogy a folyamat minél inkább lelassuljon? Mi csak kicsiben védhetjük az ivóvízkészleteket, de ez is valami: csak akkor használjunk vizet, ha muszáj, vagyis ne hagyjuk nyitva a csapot fogmosás, borotválkozás közben, vásároljunk víztakarékos mosógépet. Ennyit megtehetünk...