A klasszikus a zokni. Arra mindig szükség van, nem lehet rosszat tenni vele. Ráadásul a színe sem lényeges különösebben, a csizmából úgysem látszik ki. Az sem baj, ha az ajándékozó nem tudja, mekkora pontosan a barátja lába, körülbelül biztosan eltalálja.

Lábas, fazék, szagelszívó, vasaló - csupa, csupa hasznos dolog, mégis a haját tépi az a háziasszony (már amelyik), aki ilyet kap karácsonyra. Persze, jól jön, de egy ajándék, amivel aztán egész évben dolgozhat?

A fitneszbérlet jó ötletnek tűnik elsőre, de azért érdemes elgondolkodni, kit merünk vele meglepni. Lehet, hogy sértődés lesz a vége, az ajándékozott azt gondolja, túl nagy a feneke, hasa, combja, és a nagy boldogság helyett sírás lesz a meglepetés vége. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a mérleg is. Legyen bár digitális, kalóriaszámoló, hiper-szuper, modern csoda, akkor se tegyük a fa alá.

Bár úgy tűnhet, hogy papucsot, különösen állatfigurás mamuszt ajándékozni jópofa dolog, mégsem az. Van, aki rajong ezekért a rettenetes lábbelikért, de mivel ez nagyon személyes, otthoni viselet, hagyjuk meg neki az örömet, hogy maga válassza ki magának.

Az az asszony, aki háztartási gépet kap karácsonyra a férjétől, nyugodtan tegyen neki a fa alá egy nyakkendőt. Abból soha nem elég, ráadásul túl sokba sem kerül. Igaz, hogy különösebben örülni sem lehet neki.

És ha már a konvencióknál tartunk - a nőnek a konyhában a helye, ugyebár, ezért tökéletes ajándék neki egy szakácskönyv. Hacsak nem egy gasztrofanatikusról van szó, felejtsük el, úgysem örül neki, hisz egész évben azt a tízféle kaját főzi, amit a család szeret.

A könyv lehet a tökéletes megoldás, de azért ügyeljünk a választásnál. Ne olyat vegyünk, amire mi vagyunk kíváncsiak, hanem ami megfelel a barátunk ízlésének. És ha lehet, ne írjunk az első lapra szívhez szóló üzenetet, mert akkor már visszacserélni sem lehet, ha nem tetszik. Az meg elég ciki, ha továbbajándékozunk egy kötet, amibe valaki más beleírt.