"A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik, igazán hálás legyél érte." - mondja Marquez. E gondolattal remek ideológiát gyárthatunk a társkereséshez. Néha gyötredelmesnek tűnik megtalálni az igazit, a csalódások csökkentik az érdeklődést és a vágyat. És vannak olyan korszakok is, mikor élvezzük a keresést, a hódítást. Viszont a hódításnak van egy alapszabálya, melyről nem szabad megfeledkezni!

A kisherceg is barátkozni akart a rókával, ki figyelmeztette őt, hogy akkor meg kell szelídítenie őt. Egyre közelebb kerültek egymáshoz. A róka elmagyarázta a kishercegnek, hogy ha megszelídíti, akkor felelősséggel tartozik érte. "Felelősek vagyunk azért, akit megszelídítettünk" - mondja a róka. Ez a hódítás alapszabálya, ezt manapság szeretjük figyelmen kívül hagyni.

Miközben keressük, kutatjuk a társakat, sok embert megismerünk, szépeket mondunk neki, vonzónak látjuk, és el akarjuk csábítani, meg akarjuk szerezni. Az ismerkedési csata után gyakran elkövetkezik a perc, mikor a kedélyek megnyugszanak, úgy érezzük, hogy megtaláltuk az igazit, már szinte megnyugodnánk, amikor rendszerint jön valami probléma. Egy ember a múltból, egy el nem mondott bűn, valami akadály, mely megakadályozza a boldog együttlétet. Úgy érezzük magunkat, mint a kisherceg rókája: megszelídítettek bennünket, de még sem kellünk...

Elfelejtjük, hogy a szelídgetősdi játék felelősséggel jár. Mint ahogy József Attila is mondja: "ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, de fájna, aztán ha elkerülnél." Mert egy idő múlva ragaszkodni kezdünk ahhoz, aki megszelídített. Mint a kutya a gazdájához. A kutya, figyeli, lesi gazdiját, együtt rezdül vele. Állja, ha szidják, tűri, ha megverik. És a kutya önszántából soha nem cserél gazdát...

 Az ember manapság szakított a hűséggel, melyet a kutyák oly jól csinálnak. Hűség alatt azt az attitűdöt értem, hogy szexuális kapcsolatot nem folytatok a páromon kívül senkivel sem. Elfogadom őt, és nem csalom meg. Számomra ez a hűség. Sokak, csak az el nem hagyást veszik bele a definícióba, és a megcsalás már belefér. Mondják, ettől izgalmasabb az életük, és így tudnak megmaradni a párjuk mellett. A hűség fogalmába azonban nem fér bele valaki más. Lehetnek barátok, ismerősök az életünkben, de a szív mélyén csak egy embernek van helye.

Mikor újabb hódításba kezdünk, vagy csak egyszerűen flörtölgetünk, ne felejtsük el, hogy veszélyes játékká válhat az önös szerzési érdek. A széptevésre, szép szavakra, szeretetre és jóságra, a legkeményebb szívű ember is elérzékenyül, s idővel nyitottá válik irányunkba. S ha egyszer kinyitjuk a kaput a szívünkhöz, nem szeretjük, ha csak úgy kisétálnak rajta. Ha megszelídítettünk valakit, akkor vállaljuk a tettünkért és érte is a felelősséget! Soha ne mondjuk azt, hogy nem ígértünk semmit sem, és ne okozzunk fájdalmat ártatlan embereknek!