Hetente kétszer-háromszor 5-10 percig napoztassuk az arcot és kart. Kutatók szerint ennyi is elég ahhoz, hogy kellő mennyiségű D-vitamin termelődjön szervezetünkben. A napfényen kívül a D3-vitaminná alakuló D2-t tejből, tojásból, teljes kiőrlésű gabonatermékekből, illetve tengeri halból nyerhetjük ki.
De miért is van szükségünk erre a vitaminra?
A legfrissebb kutatások alapos indokot adnak: az elmúlt 15 év tapasztalatai alapján a D-vitamin hiányának fontos szerepe van a rák kialakulásában. Vagyis azok, akiknek szervezetében elég D-vitamin van, nagyobb védettséget élveznek a daganatos megbetegedésekkel szemben, a betegséggel küzdőknek pedig nagyobb lesz az esélye a teljes gyógyulással. És mindez a napfény segítségével.
Egy évszázada azonban más megbetegedéseket is okozott a vitaminhiány, elsősorban Észak-Amerika és Európa városaiban okozott gondot: az angolkór. Az angolkóros gyerekeket távolról fel lehetett ismerni: gyenge csontozatúak, karikalábúak voltak. A betegség a huszadik század első harmadában végül eltűnt, ugyanis az orvosok felismerték a kiváltó okot, a D-vitamin hiányát, így pótolni kezdték, így született meg generációk utált gyógyszere, a csukamájolaj.
Manapság a hiánybetegség inkább az időseket érinti, akik nap mint nap a négy fal közé bezárva, félhomályban élnek. Egyes felmérések szerint a kórházakban fekvő betegek állapotán is ront a folytonos elzártság a napsugarak elől.
A diéták és túl erős fényvédő krémek használata is vitaminhiányt okozhat.
Ezért a hideg évszakokban még jobban oda kell figyelnünk táplálkozásunkra, például ha több halat eszünk, azzal is védjük szervezetünket. Mivel a kutatók a rákkal összefüggésben azt is megállapították, hogy a nyáron diagnosztizált daganatos betegségek jobban gyógyíthatók, magasabb a túlélési esélyük, mint a télen felismerteknek.
Úgyhogy ne hagyjuk idős családtagjainkat, betegeskedő szeretteinket a szoba négy fala között! Amikor csak tehetjük, vigyük őket napfényre! Nemcsak a kedvük lesz így jobb, hanem az egészségüknek is használ majd!
