A Darwin-díj azzal kíván tisztelegni az emberi faj előtt, hogy minden évben jutalomban részesíti azokat, akik véletlenül saját maguk halálát okozták, vagy életveszélyes balesetet szenvedtek a legkülönösebb módokon. A névadó Darwinra utalva, a díj azokra az esetekre kívánja felhívni a figyelmet, amelyek azt mutatják be, hogy az emberek nem mindig tudnak megbirkózni a modern világ kihívásaival
1999 januárjában súlyos hasi fájdalmakkal szállítottak kórházba egy angol tinédzsert. A sebészek, akik elkeseredett, de sajnos reménytelen küzdelmet folytattak életének megmentéséért, döbbenten vették tudomásul, hogy a gyomrában egy focilabda méretű hajcsomó volt.
A 17 éves Rachel, aki fodrász gyakornok volt, egy súlyos szenvedéllyel élt együtt: kisgyerekkora óta lerágta, és le is nyelte hajfürtjeinek végét.
A trichotillomania (a haj, szőrzet tépkedése) mögött mindig valamilyen pszichés eredetű baj áll. A gyerekek általában este, éjszaka tépkedik a hajukat, amelyet azután a száj- vagy orrüregbe tömködnek, illetve lenyelnek. Tettükkel arra utalnak, hogy több figyelmet szeretnének kapni környezetüktől.
A kórház egyik orvosa, Dr. Andrew Sterman elmondta:" A haj biokémiai összetevői lehetetlenné teszik, hogy az emésztőnedvek lebontsák azt a gyomorban."
A kórház korboncnoka azt is hozzátette : "Rachel számára a hajevés mindennapos szokássá vált, s így masszív méretűvé formálódott testében".
Nera Patel patológus később megmérte a hajlabdát : 30 cm hosszú, 25.5 cm széles,10 cm vastag volt, és tényleg nagyon hasonlított egy focilabdára. Senki nem látott még ehhez hasonlót a kórházban
Rachel anyja, Norma amikor meglátta a hajcsomóról készült képet, csak annyit mondott: "Úgy néz ki, mint egy döglött patkány."
