Ha sajog a tyúkszem, fáj a fej, szaggat az ízület, vagy ránk tör az álmosság testünk az időjárás változásait prognosztizálja. A szakértők természetesen kétségbe vonják az így szerzett információk megbízhatóságát - azt azonban mindenki elismeri, hogy vannak bizonyos testi tünetek melyeket az időjárás változásai vagy jellegzetességei idéznek elő.

Ma sem lesz kevésbé deprimáló az időjárás a tegnapinál: tikkasztó, már-már elviselhetetlen hőségre számíthatunk. Ez van. Ám egészségünkre befolyással lehet a szél, a hideg, a csapadék vagy a magas páratartalom is. Nézzük, mire számíthat szervezetünk a meteorológiai jelentés alapján!

Előrejelzés: Hó és mínuszok - Fenyegető veszély: szívinfarktus

A hideg hónapokban jóval gyakoribb a szívinfarktusos esetek előfordulása.

Ennek oka, hogy a hidegben összeszűkülnek az erek, így a szívizom vérellátása gyengül. Megerőltetés, vagy stresszhatás esetén mindez hozzájárulhat az infarktushoz.  

A halálozási arány 30%-kal megnő a meleg időszakokkal összehasonlítva.

Természetesen az alacsony hőmérséklet csak az elmeszesedett érrendszer esetén jelent rizikót - az egészséges keringési rendszer a szélsőségesen alacsony hőmérsékleten is hibátlanul üzemel.

A kevesebb fény, magasabb melatonin szintet indukál az agyban, ez pedig előidézheti a depressziós állapotot. A még egészséges fénymennyiség mintegy 2500 lux, de szürke napokon ezt még a mesterséges megvilágítással sem érjük el.

Depresszióra hajlamosaknál segítséget nyújthat a fényterápia vagy egy délszaki utazás.

Akinek hajlama van az ízületi panaszokra, bizony megérez bizonyos időjárási frontokat. Hogy mitől van ez, egyelőre rejtély az ortopéd szakorvosok számára is - legtöbben arra tippelnek, hogy az ízületi tok fájdalom receptorai a légnyomásváltozásra reagálnak.

A kellemetlen fájdalmakat meleg ruházattal vagy infralámpás melegítéssel enyhíthetjük. A sportolás felfüggesztése ez esetben nem indokolt, hacsak nem ízületi sérülésről van szó.

A felszálló légáramlatok, melyek a hegyek fölé emelkednek lehűlnek és közben veszítenek páratartalmukból - a leszálló légtömegek viszont újból felmelegednek és párássá válnak. A Kárpát-medencében gyakori jelenségről van szó - az azonban, hogy ezek a légtömegek valóban fejfájást vagy migrént idéznének elő egyelőre kérdéses.

Az orvosok szerint gyakran túlértékeljük az időjárás jelentőségét a fejfájás kialakulásában. Eddig csupán azt támasztották alá a kutatások, hogy a hirtelen időjárás változás kiválthatja a migrénes rohamot.

Az ózonlyuk miatt egyre több káros UV sugár jut el a Földre. Ez növeli a homályos látás valamint a szürke hályog kialakulásának veszélyét. Különösen hegyvidéken és természetes vizeknél számíthatunk intenzív UV sugárzásra. Egyetlen fegyverünk a megbízható UV védelemmel ellátott napszemüveg.

A statisztikák szerint a meghűléses megbetegedések rizikója nedves hideg időben a legmagasabb. Az ok: a hidegben összeszűkült véredények rontják a szervezet vérellátását. A szervezet immunrendszerének állapota döntő szerepet játszik abban, hogy létrejön-e a megbetegedés. Utóbbit erősíthetjük például rendszeres szauna látogatással, váltózuhannyal és vitamindús táplálkozással.

Hogy miért érzik magukat sokan kedvetlennek és fáradtnak hidegfront átvonulása esetén, egyelőre még nem tisztázott. Valószínűleg közrejátszanak a jelenségben az elektromágneses hullámok, melyek a viharok kialakulásánál keletkeznek - akár több száz kilométer távolságban. Ezek a mágneses hullámok hatással vannak az agyhullámokra.

Védekezni ez ellen sajnos nem tudunk - ki kell várjuk a derűsebb napokat.

Erős napsütésnél, csekély légmozgás esetén az ózon a talaj felszínének közelében koncentrálódik. Az erőteljesen igénybevett tüdőben felfokozott levegővétel esetén (például sportolás közben) asztmás panaszok léphetnek fel.

Mivel a gépjárművek kipufogógáz kibocsátása csökkenti az ózonkoncentrációt fenti problémával a kis forgalmú, ritkábban lakott területeken számolhatunk.  

Ha hosszabb ideig nem tartózkodtunk a napon, gyakran jelentkeznek viszkető, apró piros pöttyök, úgynevezett csalánkiütésen a bőrön (kisgyermekeknél, akiknek a bőre még nem edződött hozzá a napsütéshez még gyakoribb jelenség). Kortizon tartalmú kenőccsel, bőrnyugtató hatású készítményekkel kezelhető a probléma, de legjobb gyógymód a megelőzés: használjunk fényvédőt, illetve szoktassuk bőrünket fokozatosan a naphoz (ha másképpen nem megy néhány perces szoláriumozással).

A pollenek esős időben, kisebb koncentrációban vannak jelen a levegőben. A napsütés felmelegíti a levegőt és ez kedvez a virágporok terjedésének - ám szélcsendes időben a talaj közelében maradnak, míg erős szélnél a magasabb légrétegekbe emelkednek. Mivel kis hazánkban nem jellemző sem a csapadékos nyár sem a teljes szélcsend, így egész tömegek szenvednek a virágpor allergiák valamely fajtájától. Az elhanyagolt allergia asztma kialakulásának veszélyét hordozza: idővel nemcsak a szem és az orr nyálkahártyáját támadja hanem a tüdőt is. 

forrás: Aol Deutschland