Múlt héten az Életforma arra keresett választ, vajon milyenek voltak a telek évszázadokkal ezelőtt, milyen volt a kis jégkorszaknak nevezett pár évtized, és milyen szélsőségeket figyeltek meg az időjárásban elődeink. Ezen a héten pedig azt próbáljuk megérteni, hogy a klímaváltozás milyen hatással van erre a szép, ropogós-hideg évszakra.
A 2007-es tél volt hétszáz éve (!) a legmelegebb - állapította meg Jürg Luterbacher, a berni klimatológus és kutatócsapata. Pontosabban utoljára 1289-ben volt olyan enyhe az őszi-téli időszak, mint tavaly. Akkor az emberek epret ettek karácsonykor (és akkor még nem volt mélyhűtött importeper), a bécsi gyümölcsfák úgy virágoztak, mintha május lett volna, a virágok pedig már január közepén virítottak.
Ugyan tavaly ennyire furcsa dolgok nem történtek, de voltak különleges jelenségek: Németországban például harminc nappal korábban kivirágoztak a mogyoróbokrok, Svájcban a vadgesztenyék kétszer virágoztak a szokásos egy alkalom helyett.
A klímatológus szerint az akkori szélsőségesen meleg idő egy hatalmas trópusi vulkánkitörésnek volt köszönhető, a mostani, 2006-2007-es szélsőséget pedig a Nyugat-Afrika felől áramló meleg levegő okozta. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy nehéz lenne megmondani, hogy a globális felmelegedés szerepet játszik-e a magas hőmérsékletben. Hogy ezt kiderítsék, Luterbach és munkatársai számítógépen fogják modellezni, hogy akkor is ugyanilyen magas lett volna, ha nem növekedett volna ilyen nagy mértékben az üvegházhatású gázok kibocsátása.
Ám a melegedési trendet az is alátámasztja, hogy az utóbbi tíz év alatt volt két másik rekorddöntögető tél is: száz éve a második legmelegebb tél a 2000-es, a harmadik pedig az 1998-as volt.
Ezek után még kíváncsibbak vagyunk az idei télre: vajon milyen lesz? Jó lenne legalább egy utolsó, igazi hideg, havas tél. Nem?
