A fájdalom továbbá nem mindig áll arányban a kiváltó ok súlyosságával. Ennek oka, hogy a fájdalomérzet kialakulását sok minden befolyásolhatja, mint például az ember aktuális fizikai, pszichés és mentális állapota, illetve olyan biológiai adottságok, mint a fájdalomingert vezető idegpályák felépítése.
A fájdalom, ahogy például a láz is, alapvető fontosságú része az emberi test riasztórendszerének. Arra figyelmeztet, hogy valamilyen káros behatás érte szervezetünket. A fájdalomérzet tanulási folyamat is. Hiszen egészen kicsi korunktól kezdve folyamatosan tanuljuk, hogy mely tárgy, milyen nyomást gyakorol a bőrünkre, vagy mit érzünk, ha például túl közel tartjuk a kezünket a tűzhöz.
Mást érzünk akkor, amikor valamilyen külső sérülés ér bennünket, mint akkor, amikor fáj a fejünk. Vannak akut, éles, szúró, intenzív fájdalmak. Ilyenkor konkrétan meg tudjuk határozni a helyét. Vannak krónikusak, melyek tompán fájnak, sajognak. Ilyenkor viszont többnyire nehéz meghatároznunk, hol is fáj igazán. És vannak olyan fájdalmak is, amik az egészséges szervezet részei, mint például a menstruációs vagy a szülési fájdalom.
Ám bármilyen jellegű is, arra törekszünk, hogy megtaláljuk az okát, majd pedig megszüntessük. De lényeges, hogy mint fentebb írtuk, a szervezet jelzőrendszere részeként tekintsük, és ennek megfelelően komolyan vegyük. Tehát nemcsak az a fontos, hogy csillapítsuk a fájdalmat, hanem minden esetben meg kellene figyelnünk a fájdalom helyét, jellegét, időtartamát, illetve azt, hogy kisugárzik-e valahová vagy sem, hiszen ezek az adatok fontos támpontként szolgálhatnak az orvos számára.
Forrás: Piac és Profit Magazin júniusi száma
A lapunkban megjelent egészségügyi cikkek tájékoztató jellegűek, azok nem helyettesítik a szakorvossal való konzultációt
