Egy amerikai felmérés szerint az emberek 32 százalékánál negatív érzések társulnak a karácsonyhoz, 22 százalékuk kifejezetten szorong az ünnepek miatt, s a megkérdezettek 7 százaléka pedig súlyos depresszióba esik ilyenkor. A telefonos, illetve az internetes lelkisegély-szolgálatok, a krízisambulanciák forgalma megnövekszik ilyenkor. Sokan érzik, hogy szeretnék megosztani magányukat, sokan cry for help, azaz segélykérést adnak le a mentálhigiénés szakembereknek.

A köztudatban úgy él, hogy karácsonykor történik a legtöbb öngyilkosság. A valóság azonban az, hogy sem karácsonykor, sem szilveszterkor nem tesznek magukban kárt az emberek, ellenben a január és a február a "legfeketébb" hónapok. Robert Litman, az egyik Los Angeles-i szuicidum-prevenciós intézet vezetője állítja, hogy január 2-án, 3-án és 4-én végez magával a legtöbb ember. Szerinte január első hét napja az év legrosszabb hete.

Ne felejtsük el, hogy a karácsonyt nagy rohanás, előkészület előzi meg. Ez magában is kimerítő. Az időjárás egyre zordabb, kevés a napsütés, hideg van, ez eleve hat a hangulatra. A munkahelyen év végi hajtás van, túlórák, jelentések elkészítése, a jövő év megtervezése. Az emberek karácsonyra kimerülnek. Békére, nyugalomra, pihenésre vágyunk. Mikor leáll a munka, megáll körülöttünk a rohanó világ, magunkra figyelünk, s lehet, hogy rádöbbenünk, milyen rosszul csináljuk a dolgainkat. Az igazi munka alkoholisták ilyenkor sem tudnak leállni, az ünnepek alatt is dolgoznak, mert ez a menekvésük.

A szakemberek elmondása szerint még a legkiegyensúlyozottabb emberek is fogékonyak a depresszióra fizikai-pszichikai stressz után, illetve akkor, ha nagyon fáradtak.

Sokaknak a karácsony és a szilveszter az év legszomorúbb időszaka, mert sajnos egyedül maradtak, nincsen kivel ünnepelniük. A magányos emberek között ilyenkor sokan öngyilkosságot követnek el, mert nem bírják elviselni, hogy magukra maradtak. Vannak azonban olyanok is, akik bár családtagjaik körében ünnepelnek, mégsem tudnak felhőtlenül pihenni, ellazulni, mert az ünnepet stresszforrásnak tekintik, esetleg társas magányban van részük.  

Felteszem a naiv kérdést: szükségünk van erre? Miért vagyunk magunk ellenségei? Miért akarjuk egy nap alatt pótolni az egész évben elmulasztott szeretetet? Nem kell a karácsonynak tökéletesnek lennie, csak szépnek, nyugodtnak, békésnek, igazítsuk a lehetőségeinkhez és csak harmóniára törekedjünk! S ezekből a napokból messze száműzzük a stresszt! Ez fontos, mert mindent elrontunk...