A Nagy fogyás nem csak azért jó műsor, mert a tévé előtt dögölve, chipset zabálva lehet gyönyörködni mások szenvedésében, de azért is, mert reményt ad, hogy van esély a fogyásra. Már aki erre vágyik. Mert annak is reményt ad, aki az elkövetkezendő húsz évben nem akar kiszállni a fotelból.

A fogyásba ugyanis bele lehet halni, de legalábbis meg lehet sérülni, le lehet robbanni, testileg, lelkileg, szellemileg.

A három versenyben lévő játékos közül a két fiúval most nem történt semmi különös, edzenek rendületlenül. Edina viszont találkozott a biztonsági őrrel, akivel összegabalyodott még a házban, és smároltak a folyosón (bár lehet, hogy az régi felvétel volt), ami nagyon izgi. Aztán meghúzta a hátát, mégiscsak az a biztos, ha a fotelben marad az ember.

Amúgy mindannyian kiesett csapattársaikra gondoltak - spontán, csak mert eszükbe jutott. Milán találkozott Bogival, de csak egy kávézóban, úgyhogy most nem láttuk, hogy szexelnek-e vagy sem, oh, mily kár!

Gábor és Misi az orvossal találkozott. Előbbivel közölték, ha nem műtteti meg a visszereit, fekélye lesz, és meghal. Utóbbiról kiderül, hogy nem söröcskét és borocskát iszik, hanem vodkácskát, amitől alkoholista lesz, de most meg depressziós, úgyhogy ő is belehalhat.

A legjobb fejek Anita szülei voltak, akik meglátván, milyen karcsú lett lányuk dereka, és milyen kicsi a segge, az orra alá dugtak egy tálca jó zsíros, tocsogós hurkát. Nesze neked fogyókúra! Azért készítettek neki valami salátát is, de azt még a nagyanyám nyulai sem ették volna meg, pedig ők igazán szeretik a zöldséget.

A jó hír viszont, hogy már csak négy hét, lesz elődöntő, aztán döntő, mi több, jövő héten még Szandi és Norbi is visszatér. Hát alig várom már!