Fiatalkorban még többségünk nem szembesül azzal, hogy van térde, ízülete, gerince, mert minden úgy működik, ahogyan kell. Később azután, sajnos, legtöbbünknél kezdődnek a panaszok.

A stressz a mozgásszervi problémák közül az izommal kapcsolatosakért felel leginkább.

Ha folyamatosan feszültek, ugrásra készek vagyunk, állandó készenléti állapotban töltjük napjainkat, izmaink megfeszülnek.

Tipikus menedzserprobléma a nyaki részek fájdalma, begörcsölése, csomók keletkezése. A gerinc háti és csípő részének elváltozásaiért is nagymértékben felelős lehet stresszes életvitelünk. Természetesen a kopásokért, lerakódásokért nem a stressz a felelős, de életvitelünk kárhoztatható, azzal nagyban hozzájárulhatunk testünk idő előtti elhasználódásához.

Az úgynevezett izomtónus kerül fokozott állapotba, amikor megfeszül a figyelmünk, testünk, idegrendszerünk, felfokozott tempóban és skálán mozgunk. S ez fokozott energiafelhasználással jár, s ha testünk energiaszintjét nem tartjuk folyamatosan magasan, nem pótoljuk a gyors tempóban kiürülő vitamin-, ásványianyag-, nyomelemkészletünket, bizony a fáradtságérzet nem marad el. Egy-egy nehéz, stresszel megtűzdelt nap után úgy érezzük magunkat, mint akik maratoni futóversenyen indultak. Holott fel sem álltunk az íróasztalunk mellől.

Dolgozó izmok

A mozgásszervi problémák megakadályozása, illetve meggyógyulása érdekében elsősorban a testmozgás javasolt. Némi ellentmondást fedezhet fel az előző sorokban az a kedves olvasó, aki még soha nem tapasztalta meg, hogy a fizikum kifárasztása sportolással, testmozgással (de idesorolható egy jó kiadós séta vagy helyi túra stb. is) éppen a fizikai test erejét, energiakészletét növeli, ellenálló képességét fokozza mindenféle fertőző betegséggel szemben.

Nem beszélve arról, hogy az állandó sportoláshoz szokott test, az abban levő izmok, csontozat, ízületek, bőr stb. sokkal később öregszik, használódik el, mint az azt nélkülöző fizikum. (Persze semmi sem ilyen egyszerű, mindenre lehet ellenpéldát felhozni. De nagy átlagban ez az összefüggés igaz. Örökletes ártalmak egyedi esetekben természetesen átírhatják ezt az összefüggést.) A nőknél pedig még a menopauzás időszakot is késleltetheti, az utána mondhatni törvényszerűen bekövetkező csontritkulási folyamatot pedig nagyon legyengíti.

Persze veszélyeket hordoz a sportoláshoz, fizikai igénybevételhez nem szokott test hirtelen erőltetése is. Az izmok fiatalkorban sok mindent megtanulnak, megerősödnek az aktív, rendszeres sportolástól. Ha ez a tanulási, fejlődési folyamat kimarad, a hirtelen elkezdett teniszezés, síelés, kondiedzés, súlyemelés stb. szinte azonnal olyan mozgásszervi betegségeket eredményez, amelyekből talán egy életen át nem lehet kikecmeregni.

Természetesen ezzel nem azt állítom, hogy idősebb, illetve felnőtt korban már nem lehet elkezdeni a sportolást. Dehogynem. Csak fokozatos leterheléssel, szakember segítségével, s mértékletesen. A rendszeres testmozgás, a sport segít kikapcsolódni a problémákból. Egy jó teniszmeccs után szinte kimosódik sejtjeinkből a stressz. Áthangolódunk pozitív tartományunkba, másként látjuk meccs után a problémáink súlyosságát, mint előtte. De ugyanezt teszi velünk egy kiadós sétálás is a természetben, főleg, ha mindezt családdal vagy barátokkal tesszük.

Relaxáljunk!

Kevesen alkalmazzák, pedig a leghatásosabb stresszoldási módszer a relaxálás. Már említettük a szoros összefüggést izmaink feszültségi állapota és a stressz szintje között. Visszafelé is igaz ez az összefüggés. Nem mi találtuk ezt ki a 20. és 21. században. A hagyományos orvoslás és a pszichológia régóta alkalmazott gyógyító eszköze manapság egyre inkább divatba jön. A meditáció előszobája: a relaxáció hitrendszerektől függetlenül működik és fejti ki pihentető, lazító, lelket és agyat átmosó hatását minden embernél.

Ha nagyon kemény az életünk, ha erősen feszült, gyomrot és szívet is szorongató stresszállapotban vagyunk, s ez bizony gyakran fordul elő velünk, az életünk megmentése, az egészségünk megőrzése érdekében nélkülözhetetlen technikáról van szó.

A relaxáció gyakorlatilag az izmok ellazításával és egy szinte a létezés és a nem létezés határán levő állapotba kerüléssel jár együtt. Csak úgy lenni, s nem gondolni semmire, könnyű tudattal, testtel, az izmok nulla tónusban tartásával.

S természetesen léteznek szájon át bevehető, természetes, az izmoknak, csontoknak és ízületeknek a működéséhez alapvetően szükséges anyagok. Amiknek a szedése igen indokolt bizonyos kortól és bizonyos leterheltségi, stressz-szinttől. Többször említettük már sorozatunkban, hogy a stressz zabálja a sejtjeink működéséhez szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket és még számos olyan, működéshez alapvetően szükséges anyagokat, amelyektől létezünk, mozgunk, érzünk, gondolkodunk.

A csontoknak a kalcium, az izmoknak a magnézium, az idegeknek a B-vitaminok, az ízületeknek a glükozamin éppen úgy kell, mint gyomrunknak a mindennapi, többszörös étkezés. Persze, nem mindegy, milyen hatásfokú, beépülési képességű készítményeket veszünk magunkhoz. De a fokozott stressznek kitett emberek bizonyosan ki kell, hogy egészítsék akármilyen egészséges étrendjüket ezekkel a szerekkel.

A tartós, negatív stressz ugyanis betegségekhez, lerobbanáshoz vezet.