Aktív maradt a mobil a Valentin-napi vacsorán is
100 válaszadóból mindössze egy hagyta otthon a telefonját egy Valentin-napi kettesben töltött vacsora kedvéért és további 17 százalékuk halkította le vagy kapcsolta ki a készüléket. A túlnyomó többség – a válaszadók 76 százaléka – táskájában vagy zsebében tartotta a telefonját. A válaszadók 5 százaléka ezzel szemben felhangosított készülékével az asztalon várta a hívásokat és az üzeneteket, 1 százalék pedig posztolásra készen a kezében tartott készülékkel ült párja mellett a gyertyafényben. A felmérésben részt vevők 3 százaléka az alapján választott éttermet a különleges alkalomra, hogy van-e vezeték nélküli internetkapcsolat a helyiségben, a többségnek ez nem szempont, nekik fele-fele arányban az étel és a kiszolgálás minősége, illetve a tiszteletben tartott privát szféra számít, amikor asztalt foglalnak.
„Anyámnak felveszem, a főnöknek nem”
A válaszadók bő ötöde (21%) még a kettesben töltött vacsorán is bármilyen hívást felvett. A többiek azért jobban megválogatták, hogy megtörik-e az este intimitását egy telefonbeszélgetéssel. A felmérésben részt vevők fele csak akkor nyomott zöld gombot, ha valamelyik rokona, hozzátartozója hívta, 11 százalékuk ezt a lazaságot a barátokra is kiterjeszttették.
8 százalékukban munkált a munkahely iránti extrém lojalitás: ők a főnöküktől vagy kollegájuktól érkező hívást is fogadták. Csak 100 emberből 9 állította, hogy nincs az a hívó, akinek a kedvéért elrontana egy kettesben töltött pillanatot.
Szigorúbbak voltak a felmérés résztvevői az üzenetekkel szemben. 31 százalékuk ignorálja az ilyesmit, ha kedvesével vacsorázik. 41 százalékuk ugyan megnézi, ki a feladó, de a válaszadást a vacsora vége utánra hagyta, 27 százalékuk elolvasta az üzenetet, és eszerint mérlegelt, hogy azonnal vagy csak később válaszol. 1 százalékuk ugyanakkor minden üzenetre azonnal válaszolt – derül ki a felmérésből.
A válaszadók többsége (58%) nem veszi jónéven, ha a velük töltött időben párjuk a telefonját nyomkodja, és ennek bizony hangot is ad. 17 százalékuk ugyan nem örül ennek, de csendben tűri a helyzetet. A felmérésben részt vevők 18 százaléka állította, hogy őt egyáltalán nem zavarja az efféle magatartás, 6 százalékuk pedig azt vallja: „Én is csinálom, tőle sem tagadnám meg…” Ebben a kérdésben is a férfiak tűnnek egy kicsit toleránsabbnak az átlagnál.
