Ezen a héten a különféle természeti katasztrófákról, az ember által szétszabdalt világról, ennek ránk gyakorolt hatásáról gondolkozunk közösen munkatársaimmal.
A nagy csapások emberi analógiájáról rögtön az agresszivitás jutott eszembe.
Egy árvíz, hurrikán vagy földrengés többarcú jelenség. Hirtelen csap le, teljesen váratlanul ér, és pusztító hatású. Utána viszont megtanít az emberi összefogásra, felkészülésre biztat, s talán elgondolkodtat erőről, kiszolgáltatottságról, félelemről.
Az agresszió szintén ilyen kétarcú jelenség. Bizonyos helyzetekben életmentő, illetve az életben való boldogulást is elősegítheti, de túlzott mértékben félelmet kelt, eltávolít a többiektől, sőt pusztító erejű és gyilkos is lehet.
Az állatoknál az agresszió több szempontból is a létfenntartás alapja: elismerteti az uralkodó szerepet a hierarchiában, illetve elismerteti az adott faj jogát bizonyos területre.
Milyen is az agresszív ember?
Az agresszív kifejezést elsősorban a férfiakkal hozzák kapcsolatba, s ez nem feltétlenül jelent negatívumot.
Az agresszió megnyilvánulhat a szociális kapcsolatokban, a munka világában (gondoljunk egy erőszakos, ellentmondást nem tűrő vezetőre), és gyakran primér, állati szinten is.
Mert, hát bizony az ember világában is előfordul, hogy meg kell küzdeni a nőstényért, vagy egyértelmű agresszív jelzéssel kell a másik tudtára adni, hogy a mi birtoktárgyunkra fáj a foga.
Máskor a férfiasság jegyében kell a fizikai erőt megcsillantani, és test a test ellen harcot folytatni. Esetleg szeretteinket, magunkat megvédeni.
Egy agresszív emberrel való találkozáskor azonnal úgy érzed, mintha alárendelt helyzetbe kerülnél. A kommunikációban egyértelműen átveszi az irányító szerepet, s kevés lehetőséget ad a másik félnek. Testtartása és mozdulatai, mimikája is agresszivitást tükröz. Néha egyenesen letaglóz, lebénít.
Vizsgálatok bizonyították be, hogy fenyegetés, agresszivitás közben az agresszor a legnagyobb testmagasságra törekszik, hogy így is jelezze hatalmát. Kiegyenesedik, teleszívja tüdejét, és izmai megfeszülnek. Igazi természeti csapás.
Az ember esetében - mint az állatoknál is- az egyik legagresszívabb jelzés a nyílt szemmeresztés. Gondoljunk például a szemtől szemben vívott küzdősportokra, amikor a meccs előtt a felek hosszasan egymás szemébe néznek.
Jellegzetes agresszív mozdulat a fölemelt, összeszorított ököl (mint az állatoknál a szőrzet felborzolása), illetve a lábbal való dobolás, asztalra vagy egyéb tárgyakra való rácsapás. Ez általában a másik fél bántalmazása helyett vezeti le a feszültséget.
Ha valaki agresszív, akkor jellegzetes fenyegető arckifejezést vesz fel, a támadó arcot: ilyenkor előreugrik a szemöldök, a homlok kisimul, a szájszeglet előreáll, és az ajkak összeszorulnak.
Félek az agresszivitástól, de talán még jobban a lelki fenyegetettségtől. Ez a viselkedés megbilincsel, összetör, és más embert formáz belőlem. Másrészt megdöbbent, hogy milyen hatalmas indulatokat, erőket képes bennem mozgósítani.
