Mexikóban a gabona áremelkedése idején óriási tömegtüntetéseket szervezett a lakosság, amelyet ugyan sikerült lecsendesíteni, de a szakemberek szerint bármikor kiújulhat újra. A Napi Online információi szerint a gond elsősorban a fejlődő országokat érinti, ahol az emberek jövedelmük 60-65 százalékát fordítják élelmiszerre, így sokkal jobban megérzi pénztárcájuk a hirtelen drágulásokat, mint az észak-amerikaiak vagy az európaiak, akik fizetésüknek mindössze 10-20 százalékát költik ételre.
A szerte a világon botrányokat kiváltó drágulás elsősorban a szélsőséges időjárási jelenségeknek, a gyakori aszálynak, más helyen áradásoknak köszönhető, valamint a fejlődő országok egyre nagyobb gabonakeresletének. Az USA-ban sem rózsás a helyzet, ahol tavaly több mint harmincmillió ember élt a szegénységi küszöb alatt, vagyis a népesség 12 százaléka. Ebbe a körbe azok tartoznak, akik éves jövedelme egy év alatt nem éri el a 10 ezer dollárt, vagyis 1, 9 millió forintot. Az arány egyébként az utóbbi egy évben csökkent, bár a megdöbbentő adat inkább az, hogy a szegények harmada kiskorú.
Máshol is gyakorta tilakoznak a civilek vagy egyéb szervezetek a szegénység ellen, amely minden országban gondot okoz, így nem csoda, hogy Romániában pár évvel ezelőtt több ezer ember követelt jobb életszínvonalat a fővárosban, Bukarestben, ahogy Dél-Afrikában is folyamatos téma a kispénzűség. Johannesburgban ezt skandálták a felvonulók: "Munkát, szép házat, ivóvizet és áramot!".
