Szent Lőrinc könnyeinek nevezte a népnyelv, de ma már inkább tudományos nevükön, Perseidákként emlegetjük azt a meteorrajt, ami évről évre milliók tekintetét szögezi az égboltra az augusztusi estéken. A raj egy üstökös felszínéről levált apró porszemcsékből és törmelékdarabokból áll, amelyek a Föld légkörébe jutva, látványos fénycsóvát húzva teljesen elpárolognak, a felszínt gyakorlatilag soha nem érik el. A hullócsillagok fénye a száguldó kődarab méretétől és sebességétől függ. Ezek akár az éjszakai égbolt legfényesebb „csillagát”, a Vénusz bolygót is túlragyoghatják.
A raj már július végén eléri bolygónkat, éles szemű megfigyelők kis szerencsével már ekkor kiszúrhatnak egy-egy, a Perseus csillagkép irányából érkező hullócsillagot.
A tetőpont azonban augusztus 11-13-án van, ilyenkor óránként ötvennél is több felvillanó tűzcsóvát láthatunk az égbolton. Idén több tényező is nagyon szerencsésen alakult. A legfontosabb, hogy szombaton lesz újhold, amikor a Földet kísérő égitest teljesen „elfogy”, a fénye nem halványítja el a hullócsillagokat sem. Emellett az időjárás-előrejelzések is kedvezőek, kánikulai, de felhőtlen napokra készülhetünk a hétvégén.
Egy tökéletes csillaghullás-leséshez azonban megfelelő helyszínre is szükség van. A nagyvárosokban olyan erős a fényszennyezés, hogy legfeljebb a legfényesebb meteorokat pillanthatjuk meg némi szerencsével. Érdemes mindenképpen a lakott területektől távoli helyeket keresni. Az egyik legideálisabb választás a Zselic, amelynek szíve nem véletlenül kapott csillagoségbolt-park minősítést. A Zselici Csillagpark csillagvizsgálójának környezetében olyan alacsony a fényszennyezés, hogy még a távoli települések fénye is csak halvány derengés a horizonton.
Ilyen körülmények között páratlan élmény a hullócsillagok megfigyelése, ami évről-évre rengeteg érdeklődőt vonz a parkba augusztus közepén. A csillagvizsgáló melletti hotel és a Ropolyi-tó környékét javasolják a helyi szakemberek, mert onnan istenien látható majd a varázslatos égi jelenség.
