A szervátültetés legsikeresebb ideje, minden kétséget kizárólag a huszadik század, hiszen nemcsak arra lett képes az orvostudomány, hogy az agyhalottak szerveit ültessék be betegek szervezetébe, hanem arra is, hogy élő donoros átültetést hajtsanak végre.

A szervtranszplantáció azonban évezredes múltra tekint vissza, az első - ugyan sikertelen - átültetést az ókorban végezték, két arab orvos egy halott mór katona lábát ültette át egy római katonára, aki a harc során elvesztette végtagját. A beteg túlélte a beavatkozást, de néhány nap múlva meghalt. Azóta szerencsére sokat fejlődött az orvostudomány, mára egymillió azoknak az embereknek a száma, akik így kaptak esélyt a hosszabb életre.

Ma Magyarországon körülbelül hatvanan halnak meg évente amiatt, mert orvosaik nem találtak nekik időben megfelelő szervet. Nyolcszázan vannak várólistán, minden esztendőben nagyjából négyszáz transzplantációt végeznek. Elsöprő többségük agyhalott donor szerveit használja fel, és csak alig öt százalékban származik az életmentő felajánlás élő embertől. Ebben utolsók vagyunk Európában.

Nemrég több csatornán látható, és több újságban is olvasható volt annak az alig kétéves kislánynak a története, akinél születése után az orvosok végzetes májbetegséget diagnosztizáltak. A család több hónapig volt kénytelen nézni a baba szenvedését, akinek elzáródott az epeútja, és akinek nem találtak donort. Ezért a szülők megvizsgáltatták magukat, hátha az ő májuk egy darabja megfelelne gyermeküknek. Szerencsére az édesanya megfelelő donornak bizonyult, így mája egy darabjával megmenthette lánya életét.

Ám a kislány története kivételnek számít Magyarországon, hiszen 171 donációból mindössze 11 esetében adja segít egészséges ember a másikon. Csak hogy az arányokat lássuk, Amerikában és Norvégiában ez ötven százalék fölötti.

Ám azzal, hogy a beteg megkapja a donor szervét, még nem ér véget minden probléma. A szervezet ugyanis kilökheti az új vesét, májat, szívet, tüdőt. Azért, hogy ez ne történjen meg, a pácienseket immunszupresszív gyógyszerekkel kezelik, amelyek gátolják az immunrendszer működését, és bár ez megvédi a szervet, kiszolgáltatottabbá teszi a szervezetet mindenféle fertőzésnek, és fogékonyabbak lesznek egyes daganatos betegségekre is.

Mindezen veszélyek ellenére azok az emberek, akik új szervet kaptak, hálát adnak a sorsnak, hiszen ahogy ők mondják: a halál segített nekik abban, hogy újjászülessenek.