Persze azért a természet adta lehetőségek is fontosak mint kiindulópont. A kutatás szerint azok a gyerekek, akiknek hosszabb a gyűrűsujjuk, mint a mutatóujjuk, valószínűleg ügyesebbek lesznek a matematikában, mint az irodalmi és verbalitást igénylő feladatokban, míg azoknál a gyerekeknél, ahol fordított a helyzet, nagyobb eséllyel számíthatunk jobb képességekre olvasásban, írásban és beszédben, mint a matekpéldákban.

De it is tehetünk mi otthon, ha a gyerek nem megfelelően teljesít az iskolában, és mi mint szülők segíteni szeretnénk neki?

1. Ha otthon tanulunk a gyermekünkkel, akkor ne késő esti órát válasszunk! Vegyük figyelembe, hogy a figyelem alapvető fontosságú a tanulásnál, ezért ha úgy vesszük észre, hogy lankad, akkor tartsunk szünetet, vagy találjunk ki valamilyen érdekfeszítő, játékos feladatot!

2. Vegyük tudomásul, hogy az agy elsőbbséget biztosít az alapvető szükségleteknek: ha egy gyerek éhes, szomjas, fázik vagy sürgős dolga van a vécén, akkor nem figyel a Pitagorasz-tételre, hiába hajtogatjuk, mennyire fontos.

3. Ha a gyermekünk megérti, miért gyakorolunk vele otthon, és hogy miért "kínozzák" az iskolában, akkor sokkal könnyebben fog tanulni.

4. Legyenek személyes célok! Legyen tudatos a gyerek számára, hogy min kell változtatnia és miért - mert mondjuk nem veszik fel az áhított egyetemre vagy éppen középiskolába.

Forrás: Paul Ginnis: Tanítási és tanulási receptkönyv (Alexandra Kiadó, 374 oldal)