A tuba feltalálása óta nem történt akkora előrelépés a hangszer fejlődésében, mint amekkorát Szentpáli Roland és Juhász Zoltán hangszerinnovációja jelenthet. A kifejlesztett mechanika ugyanis lehetővé teszi, hogy a muzsikusok állva játszanak a hangszeren, és
szabadon mozogjanak a színpadon. A hagyományos és az új játékpozíció közötti átszerelés pedig csupán két és fél percet vesz igénybe.
A tubát 1835. szeptember 12-én szabadalmaztatták, azóta a többi rézfúvós hangszerhez hasonlóan csupán a billentyűrendszerét fejlesztették, valamint a mérete nőtt, igazodva a szabadtéri fúvószenekari megszólalás elvárásaihoz, miszerint szóljon minél nagyobbat. A 20. század közepéig - amíg Paul Hindemith, Ralph VaughanWilliams és Krzysztof Penderecki meg nem írta a hangszer szóló repertoárjának gerincét - fel sem merült, hogy a tuba komolyabb szóló szerepet kapjon.
Szentpáli Roland tubaművész. Fotó: Szecsődi Balázs
Az ezredforduló előtt egy újabb jelentős zeneszerző, John Williams komponált versenyművet tubára, ezzel egyre inkább megnyitva a hangszer előtt az utat, hogy szólóhangszerré váljon és szélesebb közönségeket érjen el. Manapság a tubajátékosok, technikailag és zeneileg is elég felkészültek ahhoz, hogy szólistaként, vagy éppen zenekar által kísérve is helytálljanak. A tuba az evolúciója során azonban úgy fejlődött, hogy - súlyánál és tartási pozíciójánál fogva - csak ülve lehet rajta játszani. Ez elsőre nem tűnik olyan nagy problémának, hiszen például csellón és zongorán is ülve játszanak, de ezekkel ellentétben a tuba eltakarja a játékos arcának nagy részét és
mozogni is csak nehezen lehet vele.
Fotó: Ráki Gergely
“Szólistaként évtizedek óta küzdöttem azzal a problémával, hogy a koncerteken ülnöm kell, és két rossz, statikus pozíció közül kell választanom. Ha szemben ülök a közönséggel, az arcom felét látják, így ha korlátozottan is, de kapcsolatot tudok teremteni velük, azonban a tuba tölcsére a színpad bal felső sarka felé pozicionál, így nem hallanak jól. Ha oldalt ülök a közönségnek, a hang a plafonról verődik vissza, így többet hallanak a játékomból, viszont az szinte teljesen személytelenné válik, hiszen csak kevesen látják az arcomat, ők is csupán oldalról. A statikus, szinte mozdulatlan ülő pozíció miatt ráadásul a játékos a karmesterrel és a zenészekkel sem tud kommunikálni, ami nagyon leszűkíti a tubaszólista expresszivitását. Magyar, francia és német hangszerkészítőkkel évek óta próbáltuk megoldást találni ennek feloldására” - emeli ki SzentpáliRoland, tubaművész-zeneszerző, aki Magyarországról indulva elsőként ért el komoly sikereket szólistaként ezzel a hangszerrel.
Végül a tubaművész ötletei alapján Juhász Zoltán, aranykoszorús hangszerkészítő mester készített egy új billentyű rendszert, ami úgy reformálja meg a hangszer tartási pozícióját, hogy azon állva lehet játszani. Mindezt úgy, hogy a tubához csak a most kifejlesztett új alkatrész szükséges, ami utólag is installálható bármely ilyen rendszerű hangszerre.
Az innováció segítségével a zenésznek csak minimálisan kell balanszíroznia a hangszert, miközben szabadon mozoghat a színpadon. Tökéletesen látja a karmestert, a hangszer tölcsére minimálisan sem takarja el az arcát, mindeközben a tuba a közönségre targetál. A kifejlesztett mechanika legnagyobb újítása, hogy a dugattyút nyomó helyett fordított, tehát húzó mozgásúra alakították át, így a korábbiaktól teljesen eltérő pozícióban működtetve, felső helyzetéből alulról húzza be a dugattyút a dugattyúházba. Így 180 fokkal át tudják fordítani a hangszert, melynek eredményeként a tölcsére a közönség felé néz játék közben. A hagyományos és az új játék pozíció közötti átszerelés ráadásul a muzsikus számára két és fél percet vesz igénybe.
Fotó: Ráki Gergely
Gerhard Meinl, hetedik generációs német hangszerkészítő, a Wenzel Meinl GmbH egykori tulajdonosa szerint a tuba szabadalma óta ez a legnagyobb előrelépés. A német szakember egy családi manufaktúrából építette fel a világ legjelentősebb tubaépítő műhelyét, a magyar fejlesztést védnökként támogatja. Az új átfordító mechanika gyártása Magyarországon, magyar cég által valósul meg, Juhász Zoltán és Szentpáli Roland szakmai és minőségi felügyelete alatt. Az alkatrész installációját a Meinl Weston 2250 típusú tubára világszerte bármely hangszerjavító szakember el tudja majd végezni. A most kifejlesztett alkatrészt - a rögzítés és a minimálisan ugyan, de márkánként eltérő méretek miatt - minden más tuba esetében az adott modellhez kell igazítani.
A hangszerinnováció kisfilmjét IDE KATTINTVA meg is nézhetitek.
Van az utazásnak egy olyan pillanata, amikor a repülőgép leszáll, kilépünk a terminálból, megérezzük a melegebb levegőt, meghalljuk a körülöttünk beszélő emberek hangját, és hirtelen minden egy kicsit másnak tűnik.
A Mulatozin Forte című új szerzemény felöleli a mulatós, a lakossági techno és a dubstep műfajait, egy kislemeznyi szöveget tartalmaz és sok problémára kínál megoldást. A több mint 7 perces monstre trackben Tokyo, Bauxit és Még5 mellett Janklovics Péter humorista is vendégszerepel, és közösen is előadják a dalt szeptember 12-én, a Budapest Parkban.
Végre magunk mögött hagyjuk a morózus, hideg telet és a szeszélyes, szeles tavaszt, és megérkezik minden rocker kedvenc évszaka, a nyár. Vele együtt érkeznek a koncertek, a fesztiválok, és badarság lenne tagadni, hogy a nyomukban ott jár a hőség, a porfelhő és az izzadás.
„A lélek beköltözik abba, amit csinálsz – tartja a hawaii őslakók mondása. Mi ennek szellemében építjük évről évre a Kincsek Völgyét, hogy akik ellátogatnak hozzánk, valódi kincsekkel és valódi élményekkel távozzanak” – vallja Timár Zsuzsanna és férje Tímár Tibor, akik megálmodták és megvalósították a nem mindennapi oázist.
