Címlapsztorinkban Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója elmondja, miért gondolja, hogy ellenszélben haladnak és milyen tanulságokat lehet levonni az elmúlt időszakban tapasztalt nehézségekből. Emellett tippeket adunk megfontolt és kockázatfaló befektetőknek portfoliójuk év végi átalakításához, bebizonyítjuk, hogy a szlovákok sem élnek jobban, mint mi, megmutatjuk, mennyiért dolgozik a magyar munkavállaló, hogyan támogatják az öngondoskodást más országokban és mik a hazai tervek ezen a téren.

A szülői minta is hatással van öngondoskodási stratégiánkra – derül ki a meglepő tény az egyik legismertebb biztosító legfrissebb országos kutatásából. Az már kevésbé meglepő, hogy a gyerekek túlnyomó többsége talál olyat, amit szerintük a szülők jobban csinálhattak volna a nyugdíjas éveikre való felkészüléskor. A reprezentatív felmérés azt is felszínre hozta, hogy a 18-59 éves korú lakosság negyede anyagilag támogatja szüleit, és hasonló arányban vannak azok, akik szeretnék ugyan támogatni szüleiket, de nincs rá pénzük. Mindeközben a gyerek jövőjéről való gondoskodás minden második embernél még az öngondoskodási vágyat is felülírja.

Ahogyan minden más, úgy a sírhelyek is a fővárosban a legdrágábbak. A listát a Farkasréti temető vezeti 600 ezer forintos díjjal, míg a vidéki városok közül Szolnokon, Szegeden és Békéscsabán is drága temetkezni. A legolcsóbb sírhelyet - meglepő módon - Győrben lehet 25 évre kiváltani, mindössze 11 ezer forintért – derül ki a CIG Pannónia kutatásából, amely a sírhelyes és az urnatemetkezés költségeit hasonlította össze a megyeszékhelyeken és a fővárosban.

Miből fogok élni nyugdíjas koromban? Kapok-e majd az államtól annyi nyugdíjat, amivel a jelenlegi életszínvonalamat fenn tudom tartani? A válasz egyértelműen: nem! Hiába a ledolgozott évtizedek, a befizetett járulékok, tudomásul kell vennünk, hogy ha saját magunk nem gondoskodunk a jövőnkről, bizony, nyugdíjas éveinkben komoly nehézségekbe ütközünk majd!

Szülei jobb anyagi körülmények között éltek – így vélekedik minden második ember az egyik nagy biztosító társaság megbízásából végzett felmérés szerint. A kutatás arra is rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: az elköltözés, a házasság, a gyerekvállalás. Mivel a megnövekedett élethosszal párhuzamosan kitolódik a nyugdíjkorhatár is, ezért a tisztes, munkamentes időskor megteremtése egyre inkább az öngondoskodáson múlik. Jó hír, a fiatalabb generáció a felmenőinél jobban áll a hosszú távú pénzügyi öngondoskodás terén.

Drasztikus változásokat tapasztalhatunk az élet minden területén, a 20. század átformálta az emberek látásmódját, igényeit. Több változást élünk meg egy emberöltő alatt, mint korábban generációkon keresztül. A Groupama Biztosító legfrissebb, országos, reprezentatív kutatása megmutatta, milyen változást eredményeztek a magyar társadalomban ezek a folyamatok, hogyan változtak az egymást követő generációk életstratégiái.

A nyugdíjas években remélt jövedelmük mértékétől, valamint a súlyos betegségektől tartanak leginkább a magyarok a felmérések tanúsága szerint. Nem is alaptalanok az aggályok: az MNB tanulmánya is az mutatja: csak 2030-ig biztosak a hazai nyugdíjak. Ennek tükrében még riasztóbb adat, hogy a 18- 65 év közötti lakosság mindössze 10 százalékának van megtakarítása.

Nagyon optimista és határozott elképzeléseink vannak jövőnkkel kapcsolatban, de mindig találunk fontosabbat a jelenben, mint hogy időskori önmagunk biztonságáról gondoskodjunk - derül ki egy friss kutatásból.

Ahhoz, hogy a jövő idősei fenn tudják tartani korábbi életszínvonalukat a nyugdíjba vonulást következő évtizedekben, öngondoskodásra, nyugdíjcélú megtakarításokra is szükség lesz. Már a mai negyvenesek számára is elengedhetetlen, hogy félretegyenek jövendő nyugdíjukra. De hogyan?

A magyarok számára a család a legfontosabb értékek közé tartozik. De vajon tudunk-e gondoskodni gyermekeink jövőjéről, és ha igen, hogyan, amikor a napi kiadások is óriási terhet jelentenek?

Mindannyian szinte naponta szembesülünk olyan kérdésekkel, hogy mi a fontosabb, a család, vagy a munkahely? A saját jövőnk, vagy a családunké? Hogy mik a társadalmilag elvárt válaszok, azt mind tudjuk, de a valóság másképpen fest.

Magyarországon még gyerekcipőben jár az iskolai pénzügyi oktatás, így nem csoda, ha a fiatalok úgy kezdik meg önálló életüket, hogy annak számos gazdasági vonatkozásával nincsenek tisztában. Általában az első gyermek születésekor változik a szemlélet, ekkortól kezdenek a szülők az öngondoskodási, befektetési lehetőségeknek utánanézni.