Ahogyan minden más, úgy a sírhelyek is a fővárosban a legdrágábbak. A listát a Farkasréti temető vezeti 600 ezer forintos díjjal, míg a vidéki városok közül Szolnokon, Szegeden és Békéscsabán is drága temetkezni. A legolcsóbb sírhelyet - meglepő módon - Győrben lehet 25 évre kiváltani, mindössze 11 ezer forintért – derül ki a CIG Pannónia kutatásából, amely a sírhelyes és az urnatemetkezés költségeit hasonlította össze a megyeszékhelyeken és a fővárosban.

Százból mindössze négy magyar tervezi, hogy idősek otthonában helyezi el hozzátartozóját, ugyanakkor a megkérdezettek fele lehetségesnek tartja, hogy neki majd otthonba kell költöznie - derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő megbízásából készült közvélemény-kutatásból, amelynek eredményét a napokban juttatták el az MTI-hez.

Vajon fontosnak tartják-e a magyarok a végrendelkezést? Hogyan kell körültekintően megírni? Mi történik a vagyonnal törvényes örökös nélkül? Egy legutóbbi felmérésből ez is kiderül.

A temetkezési szokások kultúrák és történelmi korszakoknak nagyon sok változatát ismerjük. A koporsós és hamvasztásos módszerek évezredekre nyúlnak vissza, és a nyugati világban napjainkban is ezek számítanak a leggyakoribb eljárásoknak, viszont akadnak már számos olyan, új keletű technológiák és irányzatok, amelyek alternatívát kínálnak az elhunyt földi maradványainak elhelyezésére.

Átlagosan mintegy félmillió forintra becsüljük a temetésünkkel, illetve az elhalálozásunkkal együtt járó költségeket – derül ki egy ismert biztosítási társaság magyarországi felméréséből, amely a céggel kapcsolatba lépő több tízezer fő biztosítási szokásait vizsgálta. A cég adatai szerint az elmúlt három évben megháromszorozódott azok száma, akik még életükben gondoskodni kívánnak az elhalálozásukat követő kiadásokról. Mindeközben a temetkezési vállalkozók körében végzett felmérés szerint egyre többen vannak azok is, akik a legolcsóbb temetkezési formát választják: anyagi okok miatt ma tízből hárman hazaviszik szeretteik hamvait.