Breaking! Előkerült Holle anyó és a kis Vuk
A magyar gyermekek fele naponta találkozik élőszóban, leginkább fél órában elmesélt történetekkel. A mai rajzfilmek helyett az újra köztudatba kerülő diavetítő lehet a jó megoldás az élőszóbeli történetmesélés és a vizuális ingerek együttes jelenlétére a kicsik életében. Ismét előkerülnek a régi meseszereplők!
Minden második 10 éven aluli magyar gyermek találkozik napi szinten a szülei által élőszóban elmesélt történetekkel, de a többiek is heti 1-4 alkalommal elmerülhetnek a fantázia világában ily módon. A REGIO JÁTÉK friss kutatásából az is kiderült, hogy a legtöbb család fél órát szán a mesemondásra, melyhez a felnőttek könyvet vagy a saját képzelőerejüket hívják segítségül.
„A fejből mesélés a legjobb, mert ekkor akaratlanul is a saját életünkből vett történeteket mondjuk el, a kisgyermek pedig éppen ezeket tudja leginkább megélni, hiszen velük is megtörténhet. Ha a szülő kezdetben bizonytalan lenne, segítségül hívhat akár egy diafilmet vagy egy mesekönyvet is, általa könnyen oldódik a belső feszültség, beindul a feldolgozás, felszínre kerül a megoldás. Pszichológiai szempontból a jó és rossz küzdelme formálja leginkább a gyermek világról alkotott képét, hiszen nemcsak azt tanulja meg, hogy hosszú távon a jószívű, másoknak segítő karakter viselkedése kifizetődő, hanem a saját magában zajló érzelmi ellentétekre is feloldást kínál.”” – magyarázta Deliága Éva gyermekpszichológus.
Az egészséges fejlődés motorja
A felmérés vizsgálta a minőségi mese ismérveit a gyermek és a szülő szempontjából is. Utóbbiak elmondása szerint a kicsik legjobban egy új, mesés világnak, egy bonyodalomnak – melyből a jó kerül ki győztesként – és egy paripának vagy sárkánynak örülnek leginkább. A mesélő viszont a szókincs fejlődését, a szorosabb szülő-gyermek kapcsolat kialakítását és a szórakoztatást várja el egy jó történettől, de fontos a kreativitás és a problémamegoldó képesség fejlesztése is.
„A szülővel közös érzelmi élmény nemcsak a gyermek szókincsét fejleszti, hanem a szülővel való összehangolódást is segíti, amellett, hogy gazdagítja a képzelőerőt és segíti a világban való eligazodást, a morális, erkölcsi értékek felismerését” – folytatta az előnyöket a gyerekpszichológus.
A szülőnek nagy felelőssége van a megfelelő történet kiválasztásában is: a megkérdezettek egynegyedénél előfordult már, hogy a gyermek megijedt egy mesétől, ilyenkor érdemes megbeszélni a történteket – ez minden második családban bevett szokás.
„A modern rajzfilmek helyett szerencsésebb a mesét inkább mondani, vagy a mostanában újra felfedezett diavetítőt használni, ami sokkal lassabb képi világgal dolgozik, mint például egy mai mozifilm, így megmarad a lehetőség az azonnali kérdésekre, a fantázia fejlődésére és a belső építkezésre” – tette hozzá Gyaraki József, a REGIO JÁTÉK ügyvezetője.
A kutatás szerint a magyar szülők egyharmada használ diavetítőt is a meséléskor. A legnépszerűbb diafilmek a Bogyó és Babóca, a Holle anyó és a Vuk.
TOP3 mesekönyv (kutatás alapján, 6 éves korig):
- Bogyó és Babóca
- Micimackó
- A három kismalac
TOP3 mesekönyv (kutatás alapján, 7-10 éves kor):
- Magyar népmesék
- Rumini
- Anna, Peti, Gergő
TOP3 diafilm (a REGIO JÁTÉK eladási statisztikái szerint):
- Bogyó és Babóca
- Holle anyó
- Vuk
Hozzászólás zárolva.