Kiberbiztonságról gyerekeknek: Mit tehet a szülő?

Az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség (ENISA) 2012 óta minden év októberében nemzetközi kampányt, úgynevezett kiberbiztonsági hónapot (European Cyber Security Month – ECSM) szervez. A kiberbiztonsági hónap keretében képzéseket, tudatosító előadásokat tartanak az európai uniós tagországok intézményei; a kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott. A programsorozat keretében a KPMG több középiskolában is kiberbiztonsági felvilágosító órákat szervezett 14–16 éves diákok számára, akik a leginkább veszélyeztetett korcsoportnak számítanak a nemzetközi felmérések szerint.

„A kiberbiztonsággal kapcsolatos legnagyobb gond, hogy a szülők a legritkább esetben tudnak konkrét segítséget nyújtani a gyerekeknek, hiszen sokan nem is ismerik azokat a játékokat, alkalmazásokat és szokásokat, amelyek a gyerekeket az online térben körülveszik” – mondja Steigervald Krisztián generációkutató, a 6generácio.hu szakértője.

„A mai szülők generációja (X generáció) leginkább facebookozik, a 14–16 évesek (Z-sek) viszont az egész Facebookból csak a Messengert használják – mondja a szakértő. – A szülők hajlamosak azt hinni, hogy modernek, mert Viberen tartják a gyerekkel a kapcsolatot, az ő köreikben viszont a Viber szükséges rossznak számít, ami kizárólag arra jó, hogy apa és anya elégedett legyen. Egymás között az alkalmazást alig nyitják meg, érdeklődési körtől és helyzettől függően Twittert, Snapchatet vagy Instagramot használnak, amikről viszont a szülők korosztálya szinte semmit nem tud” – mutat rá a generációs problémára Steigervald.

„Ebben a helyzetben akkor járunk el helyesen, ha olyan általános online viselkedési szabályokat tanítunk meg a gyereknek, amelyek minden környezetben hasznosak – mondja Richter Orsolya, a KPMG kiberbiztonsági tanácsadója. – Ilyen például, hogy zaklatási helyzetbe zaklatóként soha ne keveredjenek bele, ha pedig áldozatai a gyerekközösség kegyetlenkedésének, azonnal forduljanak a szülőkhöz, de még inkább szakemberhez.”

A gyermekzaklatás gyakran az iskolához kötődik, és ma már az otthon sem jelent védelmet, hiszen a zaklatás bármikor és bárhonnan folytatható online, iskolaidő után is. Ráadásul ha a szülő tud is róla, akkor sem képes maga megbirkózni a feladattal. A legrosszabb, amit tehet, hogy belép az online térbe, és ott próbálja megvédeni a gyereket, ám ez csak olaj a tűzre: ezért kell azonnal iskolai és szociális szakemberekhez fordulni.

Richter Orsolya szerint ugyanakkor vannak olyan szabályok, amiket a szülők is könnyen megtanulhatnak. Ezek betartása mindenki számára javallott, és fontos, hogy az idősebb generációk törekedjenek a továbbadásukra is.

A KPMG a legfontosabb alapszabályokat így összegzi:

• Bejelentkezéskor kerüld el, hogy azonosítható legyél. Ne tölts ki automatikusan mindent, elég, ha arra válaszolsz, ami kötelező. Fogj gyanút, ha egy oldal túl sok mindent akar tudni: egy banknál ez indokolt, a csomagküldőnek is ismernie kell a címedet, de egy játék fejlesztőjének semmi köze hozzá. A jelszavaid sose, a felhasználóneved csak indokolt esetben egyezzenek a neveddel. Jelszavad álljon számok és betűk kombinációjából, különböző helyeken ne ugyanazt használd, és ne add ki senkinek!
• Bűvös idegenek és még 6 csapás, ami online leselkedik gyerekeinkre

  A gyermekek véletlenül is kitehetik családtagjaikat az online kockázatoknak, például olyan rosszindulatú programokat tölthetnek le, amelyek a bűnözők számára hozzáférést biztosítanak szüleik bankszámlájához vagy más privát információkhoz. De a kiberjátszótéren még számos fenyegetéssel kell számolniuk…

  A közösségi oldalakon csak olyat jelölj vissza, akit tényleg ismersz, és törölj mindenkit, akit nem. Soha ne találkozz online felületen megismert emberekkel, és ne add ki, hogy hol vagy, hova mész, hol laksz, hol tanulsz. Amit kiadsz magadról, annak alapján ne legyél fellelhető.

• Online játékban ne adj meg személyes adatokat a többi résztvevőnek, ne találkozz a játékostársakkal, és soha ne ossz meg adatokat azért, hogy egy következő szintre kerülhess. Rendes játék soha nem is kér ilyet.
• Ha bántanak az online térben, soha ne válaszolj, és azonnal jelezd egy megbízható felnőttnek, hogy mi a szitu. Ha kitartóan bántanak, fordulj felnőtt segítségével szakemberhez. Ne pletykálj, és te se vegyél részt bántó tartalmak terjesztésében.
• Vigyázz a mobilodra, védd jelszóval, akkor is, ha ez kicsit kényelmetlen. Ne add át senkinek, és ha nem szükséges, legyen kikapcsolva a helymeghatározó funkció. Ha app kéri, akkor se add meg a tartózkodási helyedet, hacsak nem egy navigáción alapuló alkalmazásról van szó.
• Amikor kijelentkezel, mindig jelentkezz ki az összes applikációból, és mindig zárd le a gépedet, ha nem vagy mellette.