Miből fogod kifizetni az 5 milliós diplomádat?
Elég korán elkezdhetik a gyűjtögetést a szülők, ha diplomát szeretnének adni a gyerekük kezébe. Az állami ösztöndíj nélküli egyetemi évek mintegy 5 millió forintot visznek el a családi kasszából. Hogyan gondoskodhatunk előre a továbbtanulásról?
Az egyetemisták 87%-át támogatják pénzügyileg a szülei, kizárólag családi támogatásból a diákok mindössze egyharmada tudja finanszírozni tanulmányait, ezért a szülőktől kapott pénz mellett a hallgatók 39%-a dolgozni is kénytelen – derül ki a CIG Pannónia márciusi kutatásából, amelynek során 300 diákot kérdeztek meg. Sok esetben azonban a szülők egyáltalán nem engedhetik meg maguknak a gyermek anyagi támogatását: ezen hallgatók körében 72% azok aránya, akik a tanulás mellett dolgoznak is.
Kép: Pixabay
A diákhitel ennél kisebb szerepet játszik az egyetemi évek finanszírozásban (10%). Az önköltséges hallgatók közel kétszer annyian vannak a diákhitelt igénylők között, mint az államilag finanszírozott hallgatók. A diákhitel önmagában nem jelent megoldást a felsőfokú tanulmányok finanszírozására, mellette szinte minden diák más forrásra is támaszkodik. Egy-egy szemeszter összes kiadását – az egyetemi kiadások mellett az utazás, a lakhatás és a megélhetés egyéb költségeit is figyelembe véve – az állami ösztöndíjas hallgatók átlagosan 260 ezer forintra becsülték, a tandíjat fizetőknek viszont átlagosan 480 ezer forintra van szükségük egy félév elvégzéséhez. A mesterképzésben is részt vevő diákok esetében így állami finanszírozás mellett átlagosan több mint 2,5 milliós, tandíjjal együtt pedig közel 5 millió forintos kiadásra lehet számítani a diploma megszerzéséig. Az összes válaszadó egynegyede látja úgy, hogy nehézséget jelent a felsőoktatás költségeinek finanszírozása, és ez az arány még magasabb (45%) a tandíjköteles hallgatók körében.
A családi támogatást nélkülöző diákok több mint harmada küzd anyagi problémákkal, és csak feleakkora arányban tudnak részt venni az önköltséges képzésben, mint szülői segítséget élvező társaik.
Az egyre jelentősebb kiadások ellenére a szülők csekély része készül csak hosszú távú takarékoskodással a felsőoktatás költségeinek finanszírozására. Ezzel szemben azok a szülők, akik életbiztosítást választanak erre a célra, átlagosan 15 éves időtávra terveznek a felmérést végző biztosító adatai szerint. A hozzátartozók fele a gyermek 8 éves kora előtt, 12%-a pedig már 1 éves kora előtt megköti a biztosítást. A szerződök 50%-a legalább 2 millió forintos összeget jelöl meg a szerződésben, azaz legalább ennyit szeretne a gyermek egyetemi éveire összegyűjteni, de előfordul 10 millió forint feletti összeg is.
Hozzászólás zárolva.